A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)
BARSI Ernő: Eötvös József sályi évei
los jelentésében. „. . .'érdekes, hogy a politúrozott s jó ízlésre valló egyszerűen díszes Szó-széket (a sályi református templomban) sályi róm. kath. vallású birtokos, Faji Fáy Ignácz s néne Halassy >*-•• <^í 6 *~•?*** - ^^tfX^ft^ ~Z~X~<- ^ 3 Jozefa úrnő felekezetiségen felül emel^^f^sl'^^^'^^'^*"*'•'** "'^' "* "^"'^ kedő lélekkel készítette, 500 forinton." 27 */^ ^- <<?- *-^ **. ^*-«-' .,;^ _^, A szószék ma is megvan, s egyben Eöt^'Z^S '~f^< J«^--' -<*" r £^ vos sályi géniuszáról is vall. , ?y*%li«w<v — -**•*-"•* - ~ *^~ - -~**&*?* Az író szerelmet is érzett Jozefa ! «~*"~- -'*- * •*" ,, •' > í, iránt. „Most is szeretek-írja-, s ha rám ' *Üé ^'-W-- -' •*"••-'-'?***' ,** y- * i * /-"~ ' *v!-S n éz, mosolygok s szerencsés vagyok." - „_* -»„*-*-*, /•- /fe—^ ^ *• *> "•~ r * . D e Jozefa „minden köteléket megtarta.**""' ^ ^. „^ ni" tudó erkölcsi tartása Eötvöst meg\^^_, óvta attól, hogy kapcsolatukból afféle ?' szerelmi kaland válj ék. Magas műveltsége, megnyerő egyénisége azonban ki/4 váló ösztönzőjévé vált Eötvös induló írói •ü^ í tevékenységének. Ez a - főként próza" írói munkásság - nyugat-európai úti él6. kép. Levél Súlyból Széchenyi Istvánhoz menyeinek, köztük is „Schweitzi útjának" írásával indul, s örömmel tudósítja Szalayt, hogy ez az írás „naprul napra halad, s melynek lapjain mindég s mindenütt napsugárként átdereng azon szerencse, melyet ő áraszt körültem". Jozefa „olyan lelki harmóniát biztosított Eötvösnek nemcsak svájci útleírásának elkészítése, hanem A karthausi megírása idején is, amely megcáfolni látszik, hogy a regény világfájdalmas hangulata egyszersmind az író saját hangulata is lett volna . . . Egyébként is - amint Sőtér találóan állapítja meg - az ugyanakkor írt Szegénység Irlandban is a gyarapodó parasztságot állítja példaképül a gyári proletariátus és a bérlő nyomor helyébe (Sőtér: Eötvös 95). A falusi élet boldogságának átélése éppen ezért nem állt ellentétben azzal, hogy Eötvös a polgári társadalom felső rétegeit ugyanolyan pesszimizmussal ítélje meg, mint korábban. Talán a regény (Karthausi) megbékélő befejezését köszönhetjük Sály Fáyné által derűssé varázsolt hangulatának. Erről a hangulatról sokat elárulhatna a Pulszky által és a levelekben is többször említett töredékekben sem ismert - regény vagy éppen ciklus, amelyen Eötvös még itt is dolgozott." 28 Harmadik sályi levelében nevezi először Jozefát géniuszának. „Szíves köszöntésedet megviszem Géniuszomnak, ki már most is lázítgat nem jövő barátaim ellen" - írja Szalay Lászlónak. 29 Halassy Jozefa szívesen látta vendégül Eötvös barátait is. Sőt maga Eötvös kéri Jozefát, hogy távollétében lássa vendégül barátait. Sajóládon 1838. júl. l-jén kelt levelében ezt írja erről: „Elkerülhetetlen foglalatosságok, és a bizonytalanság, melly jöttödet velem eddig mindég csak remélyteté, Szabolcsba vezetnek. Ha távollétem alatt 25. Dömötör S. 1980.66. 26. Nizsalovszky E.-Lukácsy S. 1967. 97-98. 27. Adalékok a Tiszáninneni Ref. Egyházkerület Történetéhez. Édes Ábrahám 1898. Tiszáninneni Ref. Egyházkerület Levéltára Sárospatak. D/CXXX1./74, 132. 28. Nizsalovszky E.-Lukácsy S. 1967. 97. 29. Levél Szalay Lászlóhoz 1838. jan 5-én. Nizsalovszky-Lukácsy, 106. 560