A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

MOGYORÓSI Sándor: Egyes gömöri hiedelemalakok interetnikus vonakozásai

megfelelői. Tehát a poludnica és a kisasszony összevonásából az utóbbi maradt domináns, az első csak a nevét tartotta meg, és elvesztette a fő jellemzőit. Ezt a folyamatot igazolják a helységnévtárak és a népszámlálások adatai. El kell fogadnunk azt, hogy a néphagyomány, a népi műveltség elemei nem maguktól vándorolnak, hanem a műveltség hordozóinak migrációjával együtt változtatják a helyüket.

27 Azonban ez a folyamat rendkívül összetett, variábilis, és nem írható le egyetemes igényű törvények megfogalmazásával. A három gömöri falu egyes mitikus lényeinek kettős nomenklatúrája bizonyítani látszik azt, hogy az átadás-átvétel sohasem ugyanazon törvényszerűség alapján zajlik. Míg Kulcsos Kisasszony - pludnica esetében a szlovák terminus megmaradása úgy történt, hogy az alapot a két mitikus lény azonos tulajdonságai szolgáltatták, és elhanyagolhatóvá váltak poludnica alakjának azon tulajdonságai, amelyekre többek közt a megjelöés etimológiai értelme is utal: poludnica = daemon meridianus. Ezzel majdhogynem ellentétes folyamat játszódik le a lidérc - zmok átvételénél, ahol a mitikus lény alakja egyre inkább feledésbe merül. Tulajdonságaira elsősorban a megjelölés etimologizálása révén következtetnek: zmoknut' = megázni. A szóalak pedig egyre inkább elszakad a mitikus lény alakjától, és jelentésénél fogva állandósult szókapcsolattá válik. Harmadik esetben pedig, striga - boszorkány szópárnál a két megjelölést ekvivalensként használják. A Kulcsos Kisasszony -poludnica alakjának elemzésénél azt tapasztaltam, hogy a mitikus lényre vonatkozó recens elképzelések több egymásra rakódott réteget tartalmaznak: 1. a kisasszony és a szlovák poludnica eredeti tulajdonságai; 2. a vallási elképzelésekhez való közelítés (a szerencsétlenül járt nő szelleme azon a helyen jelenik meg, ahol valamikor Jézus Krisztus járt, poludnicák. még a zsidók idejében voltak, amikor mi még nem voltunk keresztények stb.); 3. kísértetekhez való közelítés (éjfélkor jelenik meg, hétévenként jelenik meg, elkíséri, elvezeti az embert stb.); 4. a helyi mitikus elemek hatása (a Gicei grófokkal való kapcsolat, a falvak határának mitikus helyeihez való kötődés stb.). Összegzésül megállapíthatjuk, hogy a recens népi kultúra kutatásánál szükség van a részletes, elemző mikrovizsgálatokra, amelyek górcső alá veszik a tényleges kulturális folyamatokat, és feltárják egy-egy közösség valós kulturális rendszerét. Az általános érvénnyel felállított törvények a kisebb közösségek kultúrájának és kulturális mikrofolyamatainak vizsgálatánál általánosságuk miatt semmitmondók maradnak, s nem segítenek bennünket abban, hogy túljussunk sokszor hipotetikus, nosztalgia-sugallta paraszti kultúrképen. IRODALOM Bednarik, R. 1943. Délibáb - Déli-baba - Poludnica. Narodopísni sbornik IV. Bistron, J. S. 1916. Zwiczaje zniwiarskie w Polsce. Kraków Dömötör T. 1981. A magyar nép hiedelemvilága. Budapest Fényes E. 1851. Magyarország geographiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik. I-IV. Pest Fileva, B.-Mjartan, J. (Red.) 1975. Slovensko 3. L'ud II/3. Bratislava 27. UjváryZ., 1984., 37-53. 536