A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

JOÓ Tibor: Pusztuló kastélyok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

PUSZTULÓ KASTÉLYOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN JOÓ TIBOR Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelenleg műemlék-, vagy műemlék jellegű épü­letként 72 kastélyt, kúriát, udvarházat, agrártörténeti jelentőségű építményt védenek. Amennyiben azonban a 20. század második felében még ismert, s egykor műemléki védelemre feltétlenül érdemes kastélyokról, kúriákról esik szó, akkor megyénkben legkevesebb 88 ilyen jellegű, értékelésű épületről kell beszélnünk, illetve írnunk. Ezek sorában elsősorban az 1944-ben még épségben meglévő sajóvámosi gróf Edelsheim­Gyulai-kastélyról, a cserépváraljai L'Huillier-Coburg-kastélyról, a gróf Csáky-Pallavi­cini család által hajdan használt szendrőalsóvári kastélyépületről, a bódvaszilasi gróf Esterházy-kastélyról, valamint a Szathmáry Király család boldvai kastélyáról kell szól­nunk, hiszen ezek azóta már teljesen megsemmisültek, némelyik közülük egy-két rész­letével más épületekbe épült be. A második csoportba olyan kastélyok tartoznak, amelyeket még az utóbbi évtized­ben is használtak, részben helyre is állítottak, de a gyors pusztulás fenyegeti őket. így: Szirmabesenyőn a gróf Szirmayak kastélyát, Czekeházán a baji Patay-kastélyt, a kázs­márki Péchy-kúriát, Boldván az ún. tiszttartói épületet. Műemléki jegyzékből törölték, illetve oda felveendők: a volt Melczer-Török-kastély Ónodon, a borsodivánkai Prónay (Orczy) -kastély, a dubicsányi kastély, Szikszón a 18. századból származó Perényi-kú­ria, Szendrőben és Abaújvárott a Csáky-kastélyok, Tomoron pedig a Puky-kúria. E tanulmányban az elpusztult sajóvámosi kastélyról és a megmentésre váró szirma­besenyői kastélyról írok részletesebben, rövidebben lesz szó az egykori L'Huillier-kas­télyról és tartozékairól. /. Sajóvámos, Edelsheim-Gyulai-kastély 1861. évben a Sajó-völgyről írva, Luppa Péter így hívta fel a figyelmet: „. . .A Sajó balpartján pedig a túlsó partot kísérő magas domboldalon Sajó-Vámos fölött látjuk fehérleni a gróf Keglevichek szép tornyos kastélyát, amelyből gyönyörű s messze terjedő kilátás esik". 1 E kastélyról korábban csak Fényes Elek tett említést, miután leírta, hogy „Vámoson a régi idők több maradványai találhatók, jelesül a Sajó partján romjaiban a hajdan híres Mágócsiak várroma, több helyen besáncolt táborhelyek"; majd utalva az előző években talált csont- és pénzleletekre, a reformáció bevezetésével kapcsolat­ban Mágócsy Gáspár szerepére, rámutatott arra is, hogy a helység „nevezetes épülete egy uradalmi kastély, melly kívül a falun egy part tetején van épülve; kilátása a Tiszáig fel a Sajó völgyén, s le Hevesig igen kies". 2 A Miskolci Állami Levéltárban őrzött 1. Luppa P., Vasárnapi újság, 1861. 196. 2. Fényes E., 1851. IV. 260-261. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom