A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

MOGYORÓSI Sándor: Egyes gömöri hiedelemalakok interetnikus vonakozásai

EGYES GÖMÖRI HIEDELEMALAKOK INTERETNIKUS VONATKOZÁSAI MOGYORÓSI SÁNDOR 1985 augusztusában részt vehettem a Debreceni KLTE néprajzi tanszéke által szervezett néprajzi gyűjtőúton, amikoris lehetőségem nyílt a Murány-völgyében fekvő magyar falvak hitvilágának vizsgálatára. A bejárt települések közül - ma Szlovákiában található - három falu hagyománya (Gice-Hucin, Mikolcsány és Nasztraj- Gömörszállás - Gemersky Sad) tűnt ki eltérő sajátosságával. E három faluban a mitikus lényekre vonatkozó hagyomány anyagot kutatva azt tapasztaltam, hogy itt az egyes hiedelemalakok, mint például a boszorkány, lidérc és egy sajátos helyi mitikus lény: a Kulcsos Kisasszony, kettős elnevezéssel ismertek. Amikor ezen lények után érdeklődtem, az adatközlők a magyar elnevezések mellett többnyire a mitikus alakok szlovák nevét is említették. A jelenlegi hivatalos statisztikák szerint a három falu szlovák lakosságú település. Ugyanakkor a terepmunka során a megkérdezett adatközlők magyaroknak vallották magukat, s főképp Mikolcsányban és Nasztrajon csak elenyésző szlovák lakosságra bukkanhattunk, amely az utóbbi időben többnyire házasságok révén került ide.

1 Nem feladatom, hogy részletezzem a hivatalos statisztikák és a gyakorlati tapasztalat közötti eltérés okát, e helyütt legfeljebb Rugyenszkij, N. E. Szovetszkájá Etnográfijá hasábjain megjelent cikkére kívánok utalni, mely elemzi azon okokat, amelyekkel a tapasztalt eltérést indokolhatnánk. A múlt századi és a századunk elején készült népszámlálások azt tükrözik, hogy az adott településeken mind a lakosság nemzetisége, mind a vallása folyamatosan változott. így például az 1773-as helységnévtár mindhárom falu lakosságát szlováknak mondja. Vallási tekintetben kiválik közülük Gice, mely a helységnévtár adatai szerint egységesen református.

2 Az 1800-as évek közepén Fényes Elek Gicét színtiszta magyar lakosságúnak tünteti fel, ahol a lakosság zöme - 374 fő - református, de emellett a faluban 168 katolikus és 95 evangélikus vallású is lakik. Mikolcsány Fényes szerint ekkor magyar-tót falu, amelyet 130 református és 221 evangélikus lakja, s amely ekkor evangélikus szentegyházzal is bír. Nasztraj szintén magyar-tót lakosságú településként szerepel Fényes Szótárában, vallási megoszlása pedig a következő: katolikus 216, evangélikus 68 és református 43.

3 Az 1910-ben készített népszámlálás már mindhárom falut magyar lakosságúnak tünteti fel, egyedül Mikolcsányban jelez 9 fő tót ajkú lakost. A három település vallási megoszlása 1910-re a következőképpen alakul: Gice: katolikus 172, református 247, evangélikus 92; Mikolcsány: katolikus 8, református 95, evangélikus 88; Nasztraj: katolikus 14, református 168, evangélikus 42.

4 A statisztikák tükrében 1. Rugyenszkij, N. E., 1982., III, 27-40. 2. Nagy L., 1920. 3. Fényes E., 1851. 4. A Magyar Korona . . ., 1913. 531