A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

FÜVESSY Anikó: A mezőcsáti fazekasság történetére vonatkozó újabb adatok

december 29-én, amikor kundschaftja kiváltásáért fizetett. 31 Ez utóbbi egyben azt is tanúsítja, hogy fazekaslegényként nem töltött hosszabb időt Miskolcon. Domanovszky György halotti anyakönyvi adataiból - ahol 1855-ben 64 évesnek tüntették fel - következtetett 1791-es születésére. 32 Az anyakönyvben viszont 1794. szeptember 30-i születését és október 7-i keresztelését találhatjuk meg. 33 Még hetedik évét sem töltötte be, mikor apja, Rajczy Dániel 1801. február 27-én meghalt. 34 így, ha fazekas volt, fiát már nem taníthatta. Részben ez is magyarázata miskolci mesterhez szegődtetésének. Unokatestvére, Hatalmas Pál inasnak állásakor még miskolci céhes­mester volt, s Rajczy Mihály Miskolcra kerülése ezzel a rokoni szállal is összefüggésben állhatott. Egyes adatok arra is utalnak, hogy Hatalmas Pálnak ekkor már volt inasa, így rokonát nem szegődtethette. Rajczy Mihály 1814. február 16-án kötött házasságot Nemes János lányával, Borbá­lával. 35 Az ő házasságukból született a legismertebb mezőcsáti fazekas, az ifjabb Rajczy Mihály. Gyűjteményeinkben olyan kerámia, melyet egyértelműen az idősebb Rajczy alkotásának tekinthetünk, nem szerepel. Véleményünk szerint azonban már ő is készí­tett mázaskerámiát. Ez azonban, ismerve a korabeli keresleti viszonyokat, műhelye termelésének csak töredékét tehette ki. 1855. május 7-én halt meg hideglázban, háza ekkor a 217-es számot viselte. 36 Domanovszky György a második ismert fazekasként említette monográfiájában Kovács Mihály nevét, akinek születését 1782-ben határozta meg. Jelentős fazekasdi­nasztia alapítójának tartotta; feleségéről, nemes Horváth Sáráról a családi emlékezet azt őrizte meg, hogy igen szépen tudta az edényeket díszíteni. Nevét a miskolci céhira­tokban nem találta meg, s így nyitott kérdésként kezelte, hogy mesterségét hol sajátí­totta el. 37 A csati református egyházi anyakönyv II. kötetében, a házasságkötéseknél a követ­kező, figyelemre méltó bejegyzést olvashatjuk 1817. október 28-án: „Kováts Mihály Ifjú Legény Valki fél fazekos Mester ember eljegyezvén magának jövendő Házas Társul N. Horváth Sigmond hajadon leányát Sárát". 3 * Énnek az adatnak ismeretében az 1782­es születést erre a fazekasra nem vonatkoztathatjuk; egy 35 éves férfit a XIX. század elején az akkori alacsony átlagéletkor ismeretében nem volt szokás ifjú legénynek nevezni. Az anyakönyv azt is feltüntette, hogy ez a Kovács Mihály tiszavalki lakosnak vagy születésűnek számított. Az após, nemes Horváth Zsigmond nevének feltüntetése talán egy újabb csati fazekas nevét tette ismertté, mivel a családi hagyomány szerint Horváth Sára fazekascsaládból származott. 39 Nemes Horváth Zsigmondról eddig még nem sokat tudunk. Első gyermeke, Sára 1794. november 12-én született, s amennyiben nem hunyt el, vele kell azonosítanunk Kovács Mihály feleségét. 40 Születési adatából férjére is következtethetünk, melyet az 1790-1794. közti évekre teszünk. Ebben az időszakban azonban Kovács Mihály nevű gyermeket nem anyakönyveztek, mely mesterünk tiszavalki születését erősíti meg. 31. HOM 76.13.3. 32. Domanovszky Gy., 1953. 19. 33. Mcs. VA. 1/93. 34. Mcs. VA. 11/285. 35. Mcs. VA. 11/814. 36. Mcs. VA. III/6. 37. Domanovszky Gy., 1953. 19. 38. Mcs. Va. 11/818. 39. Domanovszky Gy., 1953. 22. 40. Mcs. Va. 1/94. 418

Next

/
Oldalképek
Tartalom