A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

HOFFMANN Tamás: A parasztházak fűtése (Előzmények, technikai megoldások. – Európai vázlat)

4. kép. Gazdagabb paraszt fürdőháza. Huntjärvi, Finnország. -EAF5491. Bán Aladár felvétele 5. kép. Fürdőház ábrázolása 1400 körül. Niedersächsische Staats- und Universitätsbibliothek, cod. ms. philos 63 Cim. kolostorok, várak, városok, lakótornyok lakói. Ezek továbbra is közfürdők voltak, de az előkelők (pl. az udvarházak, a toronyházak lakói) sem mondtak le róla. A fürdőt a latin extufa, stuba szóval emlegették. A német stube, az angol stew, stove, s neolatin étuve, stuf a, stüve stb. innen származik. Az udvarházban álló fürdőépület neve a nyugati szláv nyelvekben dvornica, ami a XII. században Csehországban már kastélybeli fogadótermet is jelentett, másrészt a délnémet nyelvjárásokban használatos „Döns" („szoba") kölcsönszava. Hogy a fürdő jelentésű szó miként fejezhette ki a fogadótermet, azt a reprezentációs szférát, ahol lakomákat rendeznek, az a VII-XII. század tárgyi emlékeinek hiányában még sok fejtörésre fog okot adni. Mindenesetre az orosz iztovka (ami eredetileg szintén fürdőt jelentett) 1097-ben már fejedelmi lakóhelyiség. A jelentésváltozások oka csak az lehet, hogy a Stuba, a dvornica (cc. 1270 német szövegben: dornensen) stb. a fűthető helyiséget jelenti. Nyilvánvalóan a legegyszerűbb megoldás az volt, hogy a talajszinten építették meg a fűtőberendezést (ez lehetett fürdőben' kemence is!) és ennek füstjét egy kémény segítségével el is vezették. Toronyépületben ennek a helyiségnek neve, melyből kémény vezet ki, s benne nyílt tűzhelyen (kandallószerűen) fűtenek is: caminata. Chur (Svájc) püspökének, Teliónak 765-ben kelt végrendeletében erről lehet szó. Ez a ház (noha átépítették) ma is áll. „Hoc est curtem meam in secanio, imprimis salam cum solario subter caminata desuper alias caminatas subter cellarium, coquina, stuba, circa stabulum, tabulata, torbaces vei alia hospitalia vei cellaria et quidquid ad ipsam curtem pertinet, omnia ex integro." 393