A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

RÉVÉSZ László: Készenléti íjtartó tegezek a magyar honfoglalás kori sírokban

6. kép. Napszimbólum az 52. sír íjtegezén, bontás közben Mint a fentiekből kiderült, a 17 db eddig ismert veret közül 4 teljes bizonyossággal (Karos II. temető 52. sír két vereté, 60. sír és III. temető 11. sír), további 7 db nagy valószínűséggel (Bodrogszerdahely, Eperjeske, Rakamaz, Kenézlő,Tarcal- ezek veretes íjtegez kíséretében kerültek elő, valamint a Karos I. temető 1. sír lelete és Kolozsvár-Zápolya u. 11. sír vereté) íj tartó tegez része volt. Értékelhetetlen továbbá öt lelet (Sárospatak-Baksahomok, Sóshartyán-Murárhegy, Sorokpolány-Berekalja, TiszalökKisfástanya, Szakáld-Mulatódomb). Bizonyosan nem tegezfüggesztőként csak Bezdéden került elő, ahol másodlagos felhasználásra gondolhatunk. Mindezzel szemben egyetlen olyan esettel sem találkoztunk, amely szerint a tárgyalt véreteknek bizonyosan más szerepük (pl. a tarsoly felfüggesztése) lenne. Az elmondottak azt is bizonyítják, hogy a nyitott, készenléti íj tartó tegez nem csak a vezető rétegre, kiemelkedő rangú főnökökre jellemző, hanem a közrendű harcosok is használták. Döntő többségük a Felső-Tisza vidékéről ismert, mindössze l-l példány került elő Erdélyből, Nógrádból, a Kisalföld északi részéből és a Nyugat-Dunántúlról. Teljességgel ismeretlen viszont a Kárpát-medence középső és déli területein. II. A III. temető 11. sírjának íjtegeze A tarsolylemez kivételével ugyanolyan rangjelző tárgyak, jórészt ugyanolyan elrendezésben kerültek elő a karosi III. temető 11. sírjában, mint amelyeket a II. temető 52. sírjánál már megismerhettünk. Varkocsát aranykarikával szorította le, kaftánját arany- és ezüstlemezek díszítették. Rangjelző tárgyait aranyozott ezüstveretes övre 37