A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

GADÓCZINÉ FEKETE Éva: Egy elmaradott terület felzárkózásának történeti földrajzi lehetőségei

9. kép. A Volán autóbuszjáratainak napi alakulása a vizsgált terület településein - 1988-1989 és szennyvízhálózat, felépült a sportcsarnok, a szakrendelő, egy új általános iskola, ABC, kenyérgyár.

88 Ezek azonban elsősorban csak Encs ellátóképességét javították, a közlekedés és hírközlés fejlesztésének elmulasztása miatt. Az utasforgalmat a települések 80%-ából kizárólagosan autóbuszjáratok bonyolítják le a magasabb szintű szolgáltatásokat nyújtó területek, elsősorban Miskolc felé. Bár az Encs felé irányuló járatok gyakorisága is a 60-as évektől fokozatosan növekedett, az utak állapota, a magas viteldíj és a még mindig alacsony járatszámok mellett Encs megközelítése a csereháti magterület és a zempléni peremvidék településeiből még mindig jelentős idő- és költségráfordítással jár, sőt 35 településből nem is érhető el közvetlen járattal

89 (9. kép). A körzet kistelepüléseinek lakói így Encs fejlesztésének gyümölcseiből leginkább csak beköltözésük esetén részesedhettek. Ennek következtében Encs népességszáma a 70-es években - a terület egyetlen növekvő népességű településeként (6. kép) másfélszeresére növekedett, amiből 2/3-ot tett ki a vándorlási különbözet.

% Abaújdeve88. Encs város és városkörzete HTTK, 1986. 89. Különösen laza, gyakorlatilag napi 1 járatpárra vonatkozik a Cserehát településeivel való összeköttetés, ahonnan az Encsre való beutazás viteldíja elérheti a 100 Ft-ot is. (Hivatalos autóbusz menetrend, 1988-1989.) 90. B.-A.-Z. megye Népszámlálási Adatok, 1980. 370