A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

GADÓCZINÉ FEKETE Éva: Egy elmaradott terület felzárkózásának történeti földrajzi lehetőségei

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 a Vi 15 16 1 állami elemi iskola 2 állami továbbképző isk. 3 állami óvoda 4 községi gazdasági isk. 5 iparos tanoncképző 6 polgári iskola 7 közjegyző 8 főszolgabíró 9 adóhivatal 10 pénzügyőr 11 takarékpénztár 12 posta 13 távbeszélő 14 távírda 15 vendégfogadó 16 fürdő 711. kép. Az infrastruktúra fejlettsége és a funkciók megoszlására utaló jellemzők 1938-ban élelmiszer-ellátását szolgáló - agrárgazdaság révén az általános kapitalizálódási folyamatban nemhogy követte volna a fejlődés fő irányait, egyre inkább elmaradt attól. A gazdasági szféra lemaradása hamarosan visszahatott a társadalmi szférára is. A gazdasági fellendülés érdekében szükséges szerkezetváltás és modernizálás elmulasztása a magas természetes szaporodással párosodva, a terület országos viszonylatban is kiemelkedő túlnépesedéséhez vezetett. A megélhetési gondok egyre nyomasztóbbá válásával emberek ezrei indultak el már a századforduló előtt is a tengeren túlra. A kivándorlók zöme az agrárproletariátus soraiból kerültek ki, de jelentős számban vándoroltak ki egzisztenciájukat vesztő kisiparosok és erdei munkások is. Az abaúji, zempléni favágóknak a század végén mintegy 3/4 része a tengerentúlon dolgozott.

60 A kivándorlási hullám ezen a területen 1905-ben tetőzött, az 1910-es évektől jelentős visszaáramlás is beindult. Országos viszonylatban is e körzet Abaúj és Zemplén megyéhez kapcsolódó településeiből hagyták el - átmenetileg vagy véglegesen - a népességhez viszonyítva legtöbben az országot.

61 A visszatelepülök tapasztalatai gyakran a lakosság tágabb körének szemléletváltozásához, látókörének szélesedéséhez is hozzájárult. 60. B.-A.-Z. m. T. 1970. 69. 61. Deák G., 1965. 362