A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

FÁRI Irén–KŐHEGYI Mihály: Herman Ottó és Reizner János levelezése

kecskeméti banda, kiket Ráday fogdosott össze és az aradi delegált tv. szék ítélt el Szegeden) mind, egytől-egyig juhász, bujtár, pásztor, gulyás ember és „lókötő".

83 A betyár életre vonatkozó leghálásabb adattárra talál ebben, a hol a gúnynevek is nagy bőségben szerepelnek. E bűnperben én a matador nak, Baj dórnak voltam védője,

84 s onnan ismerem jól az iratokat. Bajdort kora és a puszták népe úgy ismerte, mint egy hőst, telve nemes irányokkal.

85 Bomlott utánna az asszony nép; pedig voltakép a betyárok közt is a legaljasabb volt, ki képes volt kenyeres czimboráját galádul elföldelni, és az ágról szakadt szegény özvegynek libáját ellopni. De a poézis romantikus hőssé alkotta. A rengeteg számú ön- és tanúvallomási jegyzőkönyvekben bizonnyal sok érdekes adatra fog találni, de ezeknél is az eszmerend tekintetében sok óvatosságra van szükség. Azok az önvallomások nem mikrofonikus megörökítések. A vizsgáló bíró nagyon megszűri a bőbeszédű rab mesélgetését. Sokszor nem is saját, hanem a prókátor eszmerendje nyilatkozik meg a vallomásokban és tagadásokban, mert bizony igen gyakran midőn a „néhány bürgék irányában" a deliquens a bíró előtt áll, akkorra már alaposan kitanította a prókátora. Nem anekdota, hanem valóság az: 1868-ban Eördögh Mihály, akkor első szegedi kriminalistánál voltam patvarián, - ott saját füleimmel hallottam, midőn principálisom rámordult az atyafira „ne kertöljön kend most, úgy mondja a hogy vót, majd ha tagadni kő, azt elvégezöm én". Ezt csak jellemzésül a vizsgálati iratokban feltűnő eszmeménet jellemzésére. Egyébként az említettem monstruosus kecskeméti bűnperre vonatkozólag előzetesen is igen sok felvilágosítással szolgálhat Budapesten dr. Edvi Illés Károly nyűg. kir. ügyész (vak), ki akkor Pest. P. S. várm. ügyésze és az említett perben vádló volt.

86 Nálam ma is megvan az egész vádlevél (egy testes kötet), tele ló és bürge lopás és agyonverések eseteivel. Ha érdekli és nem sajnálja a fáradságot, a mit az átolvasás igényel, szívesen megküldhetem. Belőle előzetesen is tájékozódhatik azon gazdag anyag felől, a melyet az említettem nagy bűnper iratai nyújthatnak az esetre, ha eddig az aradi tv. szék levéltárából még ki nem selejtezték.*

1 És most elnézését kérem hosszadalmasságomért, melyek talán nem is tartoztak volna ide, de a melyeket az ügy iránt való érdeklődésből s Nagyságod nehéz feladata iránt való támogatás jeléül voltam bátor elmondani. Tehát a pásztor és juhász perek, amint lejön Nagyságod, rendelkezésre fognak állani! Fogadja tiszteletem nyilvánítását Szegeden, 898. okt. 30-án alázatos szolgája: Reizner János

88 83. Ráday Gedeon 1869-1873 között királyi biztosként tevékenykedett Szegeden. Feladata az Alföld közbiztonságának helyreállítása, a betyárvilág felszámolása volt. Kegyetlen vallatási módszerei hírhedtté váltak. A környékbeli nép azt tartotta, hogy akire a szegedi vár ajtaja rácsukódott, az nem jön ki onnan élve. Reizner János: Szeged története. Szeged, 1899 II 263-264. 84. Reizner 1871. március 27-én kapott ügyvédi oklevelet. 1872. január 4-én Szeged város aljegyzőjévé választották, addig ügyvédként kereste kenyerét. 85. Dömötör Sándor: A'betyárromantika. Ethnographia, 1930. 5-24., 97-113. 86. Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból. Világ, 1923. április 19.-május 8. (16 közlemény). 87. Ráday Gedeon és bíróságának vizsgálati anyagát az alapos kutatás ellenére sem sikerült megtalálni. Nagy Czirok László: A Ráday-kor és a szegedi vár titka. Kiskunhalas, 1962. 23. 88. MTAK Kézirattár Ms 274/112. - Somogyi Könyvtár, irattár 281. sz., érkezett Í898. okt. 28. Herman Ottó levelének üres oldalára íródott a válasz, de ezen csak a második bekezdés végéig szerepel a szöveg. A levél üres oldalai ezzel beteltek, s nyilván új lapon folytatta, de ez elveszett. 299