A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

FÁRI Irén–KŐHEGYI Mihály: Herman Ottó és Reizner János levelezése

A múlt század elejéről fenmaradt jegyzőkönyveinkben a pásztoroknak, csikósoknak, nyargalóknak kötelességei fel vannak sorolva. Nem tudom, ismeri-e, bírja-e ezeket nagyságod. Ha kívánja, lemásolom és megküldöm. A régi pásztor életre vonatkozó adalékokat a levéltár régi iratai közt lehetne talán gyűjteni. Perekben levő apró és szétszórt vonatkozásokból lehetne valamit egybeállítani. De tenger sok iratot kellene átnézni, és talán mégis hiába. Egykoron az egész levéltárat átböngésztem, de sajnálom, hogy ily dolgokra a figyelmem ki nem terjedt. Ha érdemesnek tartja a következő adalékot, rendelkezésére bocsájtom. A juhászok mindig Demeterkor (a minek ideje összeesik a „juhbaszással") szoktak volt elszegődni. Demeter egyúttal a védszentjük. Régen e napon mind bejöttek a városba, már azért is, hogy a gazdákkal, kik akkor még a városban laktak, megszámoljanak, s a „szegődséget" megállapítsák. De egyúttal elmentek Demeter templomába is (a belvárosi templom) misét hallgatni, s egyúttal a plébánosnak egy-egy báránynyal vagy bürgével kedveskedtek.

50 Verseket is szoktak ilyenkor elmondani, s egy kis versezet ez időből fenn is maradt, mely egy kis 8-ad rétű levélkére van nyomtatva, s egyetlen példánya az itteni piaristák könyvtárában őriztetik,

51 s szól pedig ekképen: Jó napot Báránykám, hová ollyan gyorsan? Én Szegedre megyek, majd vigadok ottan Hallottam hogy ott ma Sz. Demeter napját Ülli a szép város úgy mint Templom napját, Ezt hogy megértettem, igen megvidultam És azonnal mindjárt útnak is indultam Oda jutván pedig köszöntést is teszek Danulva a paprikásból egy jót eszek. A teli kantsót majd vígan rá emelem S imigyen egy két versem elénekelem Éljen szent Demeter temploma, pásztora, ő véle mind magyar mind német Bújtárja (t. i. a káplányok) Farkastól legelő nyájuk már ne féljen A nemes tanács pedig sokáig éljen. Éljenek a Drága érdemes Vendégek Nosza rajta Dudás fújj egy pár víg nótát Mindnyájan kiálthassuk hogy veled vivát. Kézirattal aláírva: Jéger József, ki e század elején itt tanító volt, s egyúttal verselő ember, ki az időben a nyomda egyik legnagyobb foglalkoztatója volt.

52 Lehet, hogy e vers is az ő alkotása. Ismétlem tehát, hogy szívesen támogatom nagyságod vállalatát, csak tessék bővebben tájékoztatni, hogy minő körülményekre, s mi féle adatokra volna szüksége. Ha időm engedi, utánna járok, hogy egybegyűjtsem a mit lehet. 50. A Demeternek szentelt barokk belvárosi templomot teljesen lebontották 1913-1925 között. Emlékét a falából kibontott és meghagyott román kori Dömötör-torony őrzi. Cs. Sebestyén Károly: Szeged középkori templomai. Szeged, 1938., Gerevich Tibor: Magyarország román kori templomai. Budapest, 1938. 36., 42., 102., 149., 255. 51. A piarista rendház könyvtára a rend felosztása után (1950) az Országos Népkönyvtári Elosztóba került. A 18 000 kötetet számláló állományt - Zombori István egyik idős szegedi szemtanúja szerint - 3 lovas kocsival vitték a sóház (ma Diszkont áruház) udvarába, és innen szállították tovább. „ . . . az állomány nagyobb része szétszóródott - így közvetlenül csak azt a 246 kötetet vizsgálhatjuk, amely az Akadémiai Könyvtár jóvoltából Szegedre visszakerült, s ma az Egyetemi Könyvtár különgyűjteményét gazdagítják." Varga András: Régi könyveink és kézirataink katalógusai. A szegedi piaristák könyvtára. Acta Universitatis de Attila József nominatae. Acta Bibliothecariae. Tomus IX. Fasciculus 1. Szeged, 1986. A piarista iskola könyvtárát viszont annak idején egy idős tanár ellopta, és ami azóta is megvan, az a Vedres István Építőipari és Szakközépiskola könyvtárában használatlanul hever. Monok István (JATE Egyetemi Könyvtár) szíves felvilágosítását itt is köszönjük. 52. Jéger Józsefet 1808-ban Szegeden „a kir. nemzeti főiskolák öregebbik tanítójának" választották meg. Haláláig (1819) Szegeden tanított. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1897. V. 458-459. tizenöt művét sorolja fel. Második forrásként Reizner János szíves közlését említi. 292