A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

B.HELLEBRANDT Magdolna: A Pilinyi kultúra nyomai Emőd-Tüzép lelőhelyről

mint Megy aszón is. 5 Alulról árkolt bü­työk jellemzi például (3. kép 2., 4. és 5. kép 4.) nagyméretű edénytöredékünket, mely díszítés párhuzamát Bükkaranyos­Földvár kerámialeletei között 6 figyelhet­jük meg. A két bemutatott fazéktöredék (7. kép 1., 2.) tipikus kicsípett peremdí­szítése megtalálható a Ltsz. 88.1.13. tö­redéken is. Hasonló Muhi anyagában 7 (8. kép) is előfordul. Az emődi fazekak formában is egyezhettek velük. Hasonló peremű töredékek Bükkaranyos-Föld­vár anyagában is vannak. 8 A 4. kép 2. vállban levő fül párhuzamát a pilinyi kul­túra nagybátonyi leletei között találhat­juk meg. 9 A 4. kép 5. vaskos, ujjbenyo­másos díszítésű töredékhez hasonlók ugyancsak előfordulnak a bükkaranyosi­földvár kerámialeletei között. 10 Az emődi anyag egyik legfontosabb analógiája Muhi-Princ tanya a pilinyi kultúra bárcai csoportjának második szakaszához tartozik, 11 azonban a díszí­tésmódok megtalálhatók, mint láttuk, 8. kép. Fazék Muhiról Bükkaranyos-Földvár leletei között is, mely anyag a pilinyi kultúra zagyvapálfalvi csoportjába illeszthető, 12 így az emődi lele­teket is ide soroljuk. Az előkerülési hely, mint lakóhely azért is figyelemre méltó, mert láthatjuk, hogy a mögötte levő domboldal, s az előtte, az Alföld irányába elterülő mocsárvilág védelmet nyújtott annak a kis közösségnek, mely a bronzkor végén itt élt, s minden jel szerint kapcsolatban állt a viszonylag közeli, mintegy nyolc kilométerre, de már a hegyek között levő Bükkaranyos-Földvárral, a terület hatalmi központjával. 5. Kemenczei Tibor 1984. XXXVII. t. 10. A csúcsba futó ívelt vonalköteg-díszítést a következő időszakban is megtaláljuk, így például a Gáva kultúra több lelőhelyén, lásd: Kemenczei Tibor 1984. CXXXII. 1..CXXXVI. 11., CL. 16-17., CLVII. 15. IsmertNagykállórólis, lásd: Kemen­czei Tibor 1982. 9. ábra 10. A csorvai csoport anyagában is előfordul, lásd: Trogmayer Ottó 1963. X. t. 1., XI. t. 3. 7., XIX. t. 16-17. 6. Kemenczei Tibor 1984. XXIII. t. 7. 9. 10. 7. A 8. képen bemutatott fazék a HOM Régészeti Gyűjteményében van, s csereként került ide Kassáról. Ltsz. 53.537.22. Hasa nyújtott, pereménél négy kicsípett bütyök van. Felülete dur­ván kidolgozott. Sz. átm.: 15,8 cm. F. átm.: 8,3 cm. M: 24 cm. Hasonlókat találunk még gyűjteményünkben a Ltsz. 53.526.4.9. fazekaknál, melyek ajándékként kerültek a múzeumba. Az ajándékozó Grőber József, a lelőhely Muhi. Ugyancsak Muhiról származnak a Ltsz. 53.530.2.4.5. fazekak, melyeket Odeszkalki Lóránt ajándékozott a múzeumnak, s a mi dara­bunk analógiái. Hasonló anyag ismert még Szakáidról, Ltsz. 74.37.2., melyet 1974-ben vettünk egy tál kíséretében Szlovacsek Györgynétől. Érdemes utalnunk még mint analógiára a Muhi­Csüllődombi leletekre is, lásd: Kovács T., 1966. 18. kép 7., 20. kép 1. 4. 6. A párhuzamokat tovább lehetne sorolni, példaként azonban a környéken levőket emeltük ki. 8. Kemenczei Tibor 1984. XIX. t. 3. 6., XXI. t. 1-2. 9. Kemenczei Tibor 1984. III. t. 3. 10. Kemenczei Tibor 1984. XIX. t. 1-8. 11. Kemenczei Tibor 1964. 22. o. 12. Kemenczei Tibor 1984. 97-98. o. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom