A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)
DOBROSSY István: A kávézás elterjedése és a kávéházak története Miskolcon:
az eszpresszó, a bisztró, vagy éppen a drink-bár, s a kávészalon. Erre a változásra figyelt fel az a pesti újságíró Miskolcon, aki 1940-ben a „kávéházak hervadásá"-t így érzékeltette. „. . . Miskolc a templomok, a nagyszerű iskolák és a századokkal ezelőtt ittfelejtett régi utcák városa. Útjai nem a bankokba vezetik az embert csodálójukat, legfeljebb a kávéházba. Bemegyünk. Az egyik asztalnál kártyázó társaság, még két asztalnál félig alvó, félig olvasó művészemberek. Különben üres a kávéház. Hosszas kopogtatás után csoszog csak elő egy nagyon öreg ember, fején a szakácsok jellegzetes fövegével. Megtudjuk, hogy látott bejönni, de hiábavalónak tartotta az idejövetelt, mert ki az, aki ma kávéházba jár kávézni Miskolcon, elmúltak a régi szép kávéházi idők. Nem sakkoznak már idebent, nincsenek nagy viták, melyek párbajjal végződnek, minden csöndes, csöndes, az emberek valahogy nem is beszélnek annyit, mint azelőtt." Mi lehet az oka a kávéházi élet megszűnésének? S a választ vagy a tulajdonostól tudja, vagy a hallottak alapján saját maga fogalmazza meg: „. . . azt látjuk csak, hogy egyik kávéház is eltűnik, a másik is. Ebből áruház lesz, amaz lehúzza redőnyét. Este tíz órakor befejeződik itt az élet. Meghaltak már azok a régi urak, akik éjfélkor jártak ide, hogy elhúzassák kedves nótájukat. És a cigányok is eltűntek a kávéházból. Panaszkodnak ugyan eleget, hogy nincsen keresetük, és a cigányzenészek utcájában, a Petőfi utcában, ma már kevesen szorítják esténként hónuk alá a hegedűt, hogy felhajtott gallérú kiskabátban, rongyos, kopott lakkcipőjükben nekiinduljanak az éjszakának. A prímásuk trafikot nyitott . . ." 5S Az első presszók megjelenéséig az alábbi ismertebb kávézókra, kávéházakra sikerült adatokat összegyűjteni. Balaton Kávéház (1884-1924): A Borsod-Miskolczi Közlöny arról ad hírt, hogy 1884. május l-jén Spitz Dániel „Orpheum" néven megnyitja a város első mulatóját. A nagy költséggel berendezett helyiség a Széchenyi u. 16. sz. alatt volt, ami 1976-os lebontásáig a Széchenyi u. 70. számot viselte. 56 1886-ban tíz évre Wechler Mór lesz az új tulajdonos." 1896-ban Czeizler Adolf (aki korábban a Lloyd kávéházban volt) „Magyar Dalcsarnok" néven megnyitja a nyári kerthelyiséggel bővült kávéházat. 1898-ban változik meg a „műintézmény" neve „Balaton"-ra. Bárányi Károly színigazgató és társulata 8 hétig tartott előadást a kávéház „udvari dalcsarnokában . . . kevés pártfogás mellett" - írja várostörténeti munkájában Szendrei János. 58 1898-1902 között megint új tulajdonos (vagy bérlő) következik Lengyel Károly személyében. 59 1902-1913 között Czeizler Adolf már a vezető. 6(l 1913-ban Marton Endre kávés EMKÉ-nek nevezi el üzletét. 61 1916-1924 között Klein Mór nevével jelzik a kávéházat, s így is szűnik meg jún. 28-án, a nyári szezon közepén. 62 „Tigris" vendéglő és kávéház (71895-1906 k.): A Miskolczi Napló 1906. dec. 23-i számában jelent meg az alábbi hirdetés „Tisztelettel értesítem n. é. közönséget, hogy Miskolczon a Régiposta-utcán lévő, özv. Tangli Györgyné tulajdonát képező „Tigris"hez címzett vendéglő- és kávéház kezelését átvettem és azt deczember hó 1-én este 55. Bakos Á., 1940.7. 56. Borsod Miskolczi Közlöny, 1884. (II. évf.) 19. sz. 57. Joó András kutatásai szerint Ip. lajstrom száma: B. 48-49/1886. Adatainak rendelkezésemre bocsátásáért ezúton fejezem ki köszönetemet. 58. Szendrei J., 1911. V. 189. 59. Iparsortár: B. 397-398/1895. (Joó András kutatásából) 60. Borsodmegyei Lapok, 1902. (I. évf.) 123. sz. 61. Miskolczi Napló, 1913. (XII. évf.) 5. sz. 62. Iparlajstrom: B. 17/1916. (Az átalakítás után három kis üzletet alakítottak ki az épületben. Működött benne háztartási üzlet, dohánybolt és egy órásüzlet. Az épületet 1976-ban bontották le.) 273
