A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

DOBROSSY István: A kávézás elterjedése és a kávéházak története Miskolcon:

\ loda, az étterem, a földszinti kávéház, valamint a cukrászati üzemek fenntartását és folyamatos működésének biztosítását tartották. A következő évben már csődeljárást kezdeményeztek ellenük. Ez elhúzódott ugyan 1932-ig, de közben ők üzemeltették az épületkomplexum egységeit.

44 1932-1938 között többször is feltűnik Somlyó J. Jenő, aki a kávéházat, mint az épület legkedvesebb szórakozóhelyét ajánlja látogatói figyelmébe. 1938-ban Davidek Gyula vette át a szállodát és a kávéházat. Később a kávéházat teljes berendezésével megvásárolta, s ő üzemeltette annak államosításáig. A földszinti rész átalakítása után, 1949. július l-jén itt nyitották meg az „Állami Áruház"-at, majd ennek helyén 1972 márciusától vendéglátó és csemegeház üzemelt. Az épület többi (tehát szállodai) része 1959-ben a Budapesti Hungária Szálloda és Étterem Vállalathoz került. A felújítás után, 1961-ben nyitották meg a 43 szobás, 75 személy befogadására alkalmas Pannónia Szállodát.

45 A következő felújításra 1985-1986-ban került sor, s ez már a HungarHotels Pannónia Szálloda megnyitását eredményezte. A földszinti részen megnyitották a Rorárius cukrászdát és kávézót, amely 1990 áprilisában Rorira változtatta nevét azzal az elképzeléssel, hogy kétheti rendszerességgel Miskolc irodalmi kávéházának ad helyet. Korona (Kossuth, Avas) Szálloda és Kávéháza (1832-1987): A „Koroná"-hoz címzett uradalmi szálló-vendégfogadó épülete a mai Széchenyi u. 1. sz. alatti egykori „Avas szálló" helyén állt. A napjainkban is meglévő épületet 1894-ben adták át, s néhány nem lényegi átalakítás (egyes részeinek funkcióváltása) után 1987 decemberében zárták be. Neve 1894-1948 között Korona, 1949-1953 között Kossuth, 1953-1987 között Avas Szálló volt. 1990-ben - több mint fél évszázad után - a patinás szálloda ismét visszakerült a város tulajdonába. Az egykori talponálló-falatozó helyén komputer- és komputeralkatrész-üzlet nyílt osztrák érdekeltséggel. A „Piros"-nak is nevezett egykori éjszakai mulató, majd bisztró helyén „Tambur" néven grill étterem nyílt. (Az elnevezés az itt volt 18. századi elődépítményt idézi.) A „Fapados"-nak nevezett étteremből és az udvari kerthelyiségből söröző lett, a sok jeles rendezvénynek helyet adó „Fehérterem" továbbra is reprezentációs összejövetelekre vár. A többször is funkciót változtató „Jereván" volt kávézó, kávéház, többnyire bár, s jelenleg is varietéműsoroknak helyet adó éjszakai szórakozóhely. Az emeleteken elhelyezkedő szobáknak, egységeknek nem volt olyan funkciója, amely mostani témánkhoz kapcsolódna.

46 A földszinti traktusok történetének vázlatos áttekintése azért is fontos, mert itt valahol, valamelyik részen mindig volt biliárdteremmel, kártyázási lehetőségekkel, s a kávéházakra vonatkozó előírásoknak megfelelő szolgáltatásokkal rendelkező kávézó. Ezen a helyen a legkorábbi szabad korcsma és valószínű fogadó meglétére 1652ben utal az első adat.

47 1755-ben az épület a diósgyőri koronauradalom tulajdonába került.

48

1775-ben, majd 1783-ban is összeírták berendezéseit, de ezek nem olyan részletesek, amelyekből rekonstruálni lehetne egy esetlegesen meglévő kávézót. A leírások azt viszont kihangsúlyozzák, hogy olyan korcsma és fogadó, amely kívülről jól látható cégérrel van ellátva. 1798-ban az épületet Klier Vencel tervei alapján átépítették, majd állagát felmérette, berendezéseit összeírattatta az uradalom 1832-1833-ban. Eszerint az „uradalmi szálló és vendéglő" utcai bejárata (amely a „Piatz-utcá"-nak nevezett utcában van) sárgára és feketére festett széles boltív alatt helyezkedik el. Jobb oldalán az ajtó egyenesen az ivóba nyílik, s innen ajtó vezet a kávéházba. Ide az udvaron 44. VII-1/d. Ct. 1506. 45. Északmagyarország, 1961. (XVII. évf.) 38. sz. 46. Déli Hírlap. 1990. (XXII. évf.) 41. sz. 47. Vö. KomáromyJ., 1956. 52. 48. SzendreiJ., 1911.4. 153. 270