A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

RÉMIÁS Tibor: Ruehietl Miklós, a szádvári uradalom gazdatisztje mint publicista (1835-1849)

„Állandó fizetés illesse a' lelkészeket, és tanítókat, mi szerint idejüket ne vesztegethessék a' kétes gazdálkodásra, hanem a' helyett, hogy mindennapi kenyerükről aggódnak, inkább hasznos oktatásokban, tanításokban fáradozhassanak.''' „Kövessük a mívelt külföld nyomdokát, és ne pálinka kazányokrul, korcsmákról, csapszékekrül, csárdákrul s több e félékrül álmodozzunk. Uraim! A mívelt külföld gyárakat állít, ahol a munkás itt annyi bért nyer, mennyivel magát és családját tisztességesen kitarthatja és ruházhatja. Uraim! ne feledjük, a 19. században élünk!"

83 A cikkrészletek, a forrásértékű információk közvetlenül a szádvári uradalom gazdálkodásáról szóltak. E tanulmány keretei között ennyire volt lehetőségünk. Szólhattunk volna, persze, más témafelvetéseiről is, de azok már más utakra vittek volna el bennünket. Azok már a reformkori Magyarország előrehaladásának gondjaira keresték a választ, vagy csak közvetve kapcsolódtak az uradalom történetéhez. így a mintagazda többoldalú bemutatása, vagy a tornai falvak kulturális és történeti értékeinek, építményeinek ismertetése, visszaemlékezései a herceg Esterházyakra, mint földesurakra vagy Török János publicista barátjára, közzétett versei, népmondája, Torna vármegye tájszavainak gyűjtése, nyelvészeti próbálkozásai-mind-mind kiaknázatlan, információgazdag területek. Ruehietl Miklós a maga korának egy sokoldalú gazdatisztje, de kevésbé sikeres publicistája volt. Az utókor, halála után, nemcsak a tevékenységét, de nevét is elfeledte. Ebben saját kora is közrejátszott. Zárásként elég legyen ehhez annyit hozzáfűzni, halálhírét mindössze két lap közölte. Közülük az egyik a Fővárosi Lapok volt - aminek több éven át munkatársa -, amely halálhírét nevének és életkorának pontatlan feltüntetésével közli. • IRODALOM . Budapesti Hírlap 1889. 257. sz. Fabricius E., 1931. A magyar gazdatiszt. Budapest Fővárosi Lapok 1873. 141. sz., 1886. 199. és 257. sz., 1887. 245. sz., 1888. 203. sz., 1889. 197. és 255.sz. HárichJ., 1934. Liszt Ferenc és az Esterházy hercegek. Budapest Hasznos Mulatságok 1838.

1. 12. sz. Ismertető Honi- 's Kül-Gazdaságban és Kereskedésben 1837. 19. és 27. sz., 1838. 13. és 21. sz., 1840.

1. 39. sz., II. 4., 14. és 47. sz., 1841. 22. sz. Kállay L, 1976. Az Esterházy hercegi hitbizomány központi igazgatása a 18. század második felében. Századok 110. évf. 5. sz. Budapest 1980. A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711-1848. Budapest Kosáry D., 1970. Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I. Budapest Magyar Életrajzi Lexikon II. (1982). Budapest Magyar Nyelvőr (Szerk.: Szarvas G.) 1873. II. kötet A magyar sajtó története I. (1979) (Szerk: Kókay Gy.); II/l. (1985) (Szerk.: Kosáry D. és Németh G. B.). Budapest Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (1980). Eger Merényi L., 1902. Hg. Esterházy Pál nádor utasítása a tiszttartóihoz. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle (IX.). Budapest. 83. Uo. 1841. 22. sz. 349. 254