A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

NÉMETH Györgyi: Manufaktúrák Magyarországon az 1780-as években és az ipari tájkép formálása

tani a fát a rossz utakon, melyek állapotára folyton panaszkodnak.

54 Ezek az ún. „vándorhuták" újabb és újabb települések létrehozását eredményezték. Sajnos minden üveghutánk elpusztult, csak a korábban Ötházhutának nevezett Mátraszentimrén került elő néhány régészeti lelet (7. kép). Papírmalmaink 1780-as évekbeli manufakturális fejlődéséről éppolyan keveset tudunk, mint az üveghutákéról. A manufaktúra-tabellák adatai alapján talán Murányalja, Kassa, Pécs, Ebedec és Besztercebánya papírmalmai lehettek manufaktúrák.

57 Teljes bizonyossággal azonban csak annyit állíthatunk, hogy az ország 108 papírmalma közül 67-et a 18. század második felében alapítottak. A legvirágzóbb időszak az 1780 és 1790 közötti évtized volt, amikor 19 új papírmalom kezdte meg működését.

58 Bár csak kevés papírmalmot szereltek fel minden modern eszközzel és géppel, mint például a sulyok, a hollandi és a rongyvágó, a technikai és a technológiai fejlődés mégis jelentősnek mondható, de még mindig jóval a nyugat-európai mögött maradt.

59 Mindent összevéve arra a véleményre hajlok, hogy nem is olyan fontos, hogy a papírmalmokat és az üveghutákat manufaktúrának nevezzük-e vagy sem. Az igazi feladatunk az, hogy megtaláljuk termelésükben azokat a vonásokat, amelyek különböznek a korábbiaktól, és előkészítik az utat a kapitalista ipar számára. A papírmalmokban dolgozó munkások száma továbbra is alacsony maradt, csak Murányalján emelkedett 10 fölé 1786-ban.

60 Nagy szükség lett volna ügyes és szakképzett legényekre, de olyan rossz volt a munkafegyelem, hogy szinte lehetetlennek bizonyult külföldieket alkalmazni.

61 A legények és az inasok mellett más munkások is előfordultak a papírmalmokban. 1785-ben 4 szolga és 2 szolgáló dolgozott Pécsett, Znióváralján pedig 2 rongy gyűjtő.

62 A papírmalom épülete évszázadokon keresztül alig változott. Fekvését meghatározta a földrajzi környezet, mivel víz mellé kellett telepíteni.

63 Az épület kettős feladata is ugyanaz maradt: egyszerre volt munkahely és lakhely a mester és családja, valamint a legények és az inasok számára.

64 Belső kiképzése az eszközöktől, a gépektől, az alkalmazott technológiától függött, külső képe a kor ízlésvilágát tükrözte.

65 Az 1780-as években néhány gömöri malomnak és a necpálinak új épületre volt szüksége.

66 A kamara 1773-ban Diósgyőrben akart új papírmalmot építeni (8. kép). A tervek alapján modern gépekkel és technológiával felszerelt nagy papírmalom lett volna. De a tervek nem valósultak meg, a később felépített malom pedig más lett.

67 Sajnos semmi sem maradt meg belőle, csak a helye, ahová a jelenlegi gyárat építették. 54. OL. C. 64. Dep. commerc. 1786. No. 25A. pos. 58, 79.; 1787. No. 17. pos. 33.; 1788. No. 82. pos. 30. 55. Veres 1989b. 65-66. 56. Kovács 1969. 205-211. 57. Németh 1989. 57. 58. Bogdán 1963. 79. 59. Uo. 45, 52, 6760. Németh 1989. 37.; OL. C. 64. Dep. commerc. 1787. No. 17. pos. 64. 61. OL. C. 64. Dep. commerc. 1787. No. 17. pos. 64.; 1788. No. 82. pos. 16, 20. 62. OL. C. 64. Dep. commerc. 1786. No. 25A. pos. 57, 65. 63. Bogdán 1963. 138-139. 64. Uo. 152. 65. Uo. 137. 66. OL. C. 64. Dep. commerc. 1786. No. 25A. pos. 56.; 1787. No. 17. pos 59 67. Bogdán 1963. 143. 235