A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

NÉMETH Györgyi: Manufaktúrák Magyarországon az 1780-as években és az ipari tájkép formálása

MANUFAKTÚRÁK MAGYARORSZÁGON AZ 1780-AS ÉVEKBEN ÉS AZ IPARI TÁJKÉP FORMÁLÁSA NÉMETH GYÖRGYI A történeti szakirodalomban általánosan elfogadott nézet szerint az 1780-as években kezdődött Angliában az ipari forradalom* A magyar ipar történetében azonban az 1780-as évek a manufaktúrák virágzásának a korszaka. Még a 19. század első felében is a manufaktúrák, s nem a gyárak jellemezték a magyar ipart. De ipari termelés nem csak a manufaktúrákban folyt, hanem - a háziipar különféle formáinak fennmaradása mellett - a céhekben is. A Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipartörténeti Munkabizottsága 1972 óta egyre nagyobb sikerrel szervez szimpóziumokat a céhek történetéről a külföld figyelmét is felkeltve. A miskolci Herman Ottó Múzeum e példa nyomán határozta el, hogy konferenciát rendez a magyarországi manufaktúrák történetéről. Az 1989-ben megtartott konferencián sok megoldásra váró kérdés merült föl a manufaktúrákkal kapcsolatban. Elsőként az, hogyan határozható meg helyesen a manufaktúra fogalma a magyar gazdaságtörténetben. Ha a céh, manufaktúra, gyár egymásutániságára alapozott marxi modellből indulunk ki, vulgarizáljuk ipari fejlődésünket. Másrészt annak ellenére, hogy a manufaktúra, mint üzemi forma nem kapcsolható kizárólagosan egy társadalmi formációhoz, nem beszélhetünk manufaktúrákról az ókortól a középkoron át napjainkig mindenfajta korlátozás nélkül.

1 Azután a különböző iparágak által felvetett problémákba ütköztünk. A manufaktúrák a textiliparban jelentek meg először, s a manufaktúra jellemző vonásait ennek az iparágnak a tanulmányozása során állapították meg. De hogyan alkalmazhatók ezek a kritériumok a vaskohók, hámorok, üveghuták és papírmalmok esetében a 18. század végén?

2 Miért nem említik soha a bányákat és a nyomdákat manufaktúraként, holott megfelelnek a szükséges követelményeknek?

3 De nehézségeink támadtak még azokban az iparágakban is - itt mindenekelőtt a textil- és a bőriparra gondolok -, amelyekben a manufaktúra klasszikus formái fordulnak elő. Ugyanis néhány céhben és a háziipar egyes területein a termelés a feudális szint fölé emelkedett, miközben e műhelyeket nem lehetett a manufaktúrák közé sorolni.

4 1. Heckenast Gusztáv: Elnöki zárszó. Manufaktúrák Magyarországon I. Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991. (a továbbiakban: Heckenast 1991.) 166-167. 2. Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József korabeli manufaktúra-tabellákon. Manufaktúrák Magyarországon I. Miskolc, 1989. (a továbbiakban Németh 1989.) 7-8. 3. Endrei Waltér: Textilmanufaktúrák a Magyarországgal szomszédos államokban. Manufaktúrák Magyarországon I. Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991. (a továbbiakban Endrei 1991.) 59. 4. Németh 1989. 19-22, 25-26. * A tanulmány előadás formájában elhangzott 1990. szeptember 7-én Brüsszelben, az ipari örökség védelméről rendezett 7-ik nemzetközi kongresszuson. 227