A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

PETERCSÁK Tivadar: Feudalizmus kori erdőhasználat az Északi-Középhegységben

dongát, hordóabroncsot és gerendát hordtak Egerbe, a tarnalelesziek abroncsnak való fával kereskedtek. Ennek fejében hasonló áru cikkeket szállítottak földesuruk lakóhelyére.

37 A 18. század végétől azonban a földesurak sokfelé korlátozni igyekeztek a jobbágyok fahasználatát, különösen az azzal történő kereskedést. A diósgyőri koronauradalom gazdálkodásában előtérbe került a faértékesítés, ezért 1813-ban tilalmazták a jobbágyok tűzi- és szerszámfával való kereskedését, és korlátozták a faépítkezést.

38 A sirokiak és az egerbocsiak arról panaszkodnak a 18-19. század fordulóján, hogy a földesúr megszüntette faizási jogukat, ezért kerítéseiket, istállóikat tüzelik fel.

39 Az egri püspöki uradalom 1843-ban korlátozta a solymosi és gyöngyöspüspöki lakosok lopott fával való piacozását.

40 A makkoltatás az úrbérrendezés után is megengedett a jobbágyok számára, amelyért pénzt fizetnek, Gyöngyössolymoson és Diósgyőrben a helybeliek minden darabtól hat krajcárral kevesebbet a vidékieknél.

41 Tagányi Károly erdészeti oklevéltárában számos adatot közöl a lombos erdők legeltetéséről. Az Északi-középhegység bükkösei és tölgyesei a szükséges gyeplegelő hiányában sokfelé biztosították a szarvasmarha és juhnyájak legelőjét. Szarvaskőnek a 18. században tiszta legelője nincsen,csak az erdőben legeltetnek.

42 Bekény Sándor mikófalvi földesúr 1773-ban az ellen tiltakozik, hogy erdejét nem csak a mikófalvi nemes Kovács és Kelemen családok, de a csehi lakosok is használják állataik legeltetésére.

43 Fényes Elek a legtöbb keleti palóc községnél megjegyzi a 19. század közepén, hogy „az erdő közösen használtatik legelőnek".

44 A gyöngyössolymosiak a 412 50/100 hold gyeplegelőn felül az érseki uradalom 11 661 holdnyi erdőiben is közlegeltetési joggal bírtak.

45 A füzérradványi Károlyi-uradalom ugyancsak engedélyezte azoknak a hegyközi falvaknak, amelyeknek nincs elegendő legelőjük, hogy marháikat a füzéri alsó erdőkben legeltessék.

46 A kecskék erdei legeltetését az erdőtulajdonosok már a 16. századtól tilalmazták, mert az állatok a fák leveleit, hajtásait lerágva, sok kárt okoztak. Ezen túl a pásztorok azon gyakorlata ellen folyt a küzdelem, hogy az állataik számára levagdalják a fák ágait.

47 Az erdei növények gyűjtögetésére következtethetünk a jobbágyok 18. századi speciális szolgáltatásaiból. A szilvásváradi lakosok gyermekeivel csipkét, fenyő- és köménymagot, tormát szedetnek, amikor terem. A mikófalviak és bélapátfalviak az erdei haszonvételekért tavasszal még két hordó nyírvizet is szállítanak.

48 A Heves megyei Aranyos, Bátor és Bocs lakói közül azok, akik mogyorót szedni járnak, mogyoró dézsmaként 10-10 icce mogyorót adnak földesuruknak.

49 Jövedelmet jelentett a 37. Havassy P., 1989. 36., 45., 47. 38. Viga Gy., 1982. 232-233. 39. SoósL, 1975. 438.; HML XII-2/c/6. 242. 40. Petercsák T., 1984. 475. 41. Varga J., 1967. 69.; Nagy Gy., 1964. 92.; Mádai Gy., 1965. 374. 42. IgazM., 1964. 148. 43. HML Vármegyei közig, iratok. No. 151. 44. Fényes E., 1851.

1. 83., 85., 91.; IV. 16. 45. HML VII-1/a. 105. 46. Éble G., 1911. 185. 47. Viga Gy., 1981. 30-35. Az erdő legelőként való hasznosításához 1. Morvay P., 1938. 284.; TálasiL, 1939. 16-19.; Hegyi I., 1978. 120-123.; Takács L., 1964. 494. 48. Havassy P., 1989. 41.; SoósL, 1975. 108. 49. HML XII-2/c/6. 242. 185