A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

BENCSIK János: A tokaji szőlőhegyek művelése, a szőlős ingatlan becsértéke a 18. század közepétől

Testületek, közösségek, intézmények, mint birtokosok (jogi státus nélkül) 150 16 15 61 25 8 6 35 6 24 250 40 (dézsmás) 40 (szabad) 66 72 (szabad) 24 (dézsmás) 230 (puszta 200) A nemesi birtokosok felsorolása nem teljes. Nem is ez volt a célunk. Mindössze azt szerettük volna bemutatni, hogyan részesedtek a nemesi családok a szabad, továbbá a dézsmás szőlőkből. Kitűnik az, hogy a tokaji szőlőhegyekből számos, elsősorban nem helybeli család birtokolt kisebb-nagyobb területet. Itteni részesedésük nem lehetett vagyoni állapotuk függvénye. A legtekintélyesebb helybeli szőlőbirtokosok: gróf Szirmay József (585 kapa), Klobusiczky Antal (290 kapa), Dessewffy András (278 kapa), baji Patay Sámuel (177 kapa) és Sztáray Imre (160 kapa). A dézsmás szőlők feltehetően úgy kerültek a középbirtokos nemesség tulajdonába, hogy azokat nem nemes családoktól vásárolhatták meg. Később (bizonyosan) jelentkezett egy „felszabadítási" törekvés, s ennek nem törvényes jellegét kifogásolhatta az uradalom a „kétes" állapot jelölésével.

31 Egy bizonyosnak látszik, éspedig az, hogy szabad szőlő nem volt nem nemes személy birtokában. Tokajban számottevő a közösségi, illetve testületi és intézményi birtoklás is. Ezek egy része eredendő adományozás, más része pedig talán hagyatékolás következtében kerülhetett egy-egy egyház vagy egyházi rend, vagy éppen iskola tulajdonába.

32 Néhány példát mutathatunk be annak illusztrálására is, hogy a városi polgárság is azon volt, hogy minél nagyobb szőlőbirtokot szerezzen. Tokaj város vezetésében szerepeltek ebben a korban Gyüre János (30 kapa), Kűszegi Márton (35 kapa), akik nem jelentéktelen szőlővel rendelkeztek.

33 Igazán a dézsmaadó szőlők nyilvántartása lehetett fontos az uradalomnak. Ezért aztán rendszeresen összeíratták a dézsmás szőlőket, sőt néhány olyan összeírás is fennmaradt, amelyek pusztán a dézsmás szőlők területét, vagy csupán a bordézsma lajstro31. Ebből a szempontból érdemes foglalkozni Bimbó Lázár János birtokainak történetével, aki megnemesedett, helyben lakó görög árendás volt. ZmL. a tokaji nemesek 1754-es összeírása. 32. Vö. Szabó J., Szerzetesrendek, kegyestanítórendi iskola Tokajban. Tokaj és Hegyalja I. Miskolc, 1989. 151. 33. ZmL. Összeírás az előzőekben már szerepelt. Tokaji római katolikus eklézsia Tokaji egyesült görög katolikus eklézsia Tokaji református eklézsia Debreceni és a tokaji piaristák A sárospataki ref. kollégium Dadái egyház Ladányi egyház Zalkodi egyház Vencsellei orosz(?) egyház Pócsi basiliták Ungvári kollégium Egri káptalan Egri püspökség Jászói premontreiek Tokaj város közössége Kassa város közönsége 160