A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

GYULAI Éva: A diósgyőri vár és környékének ábrázolása 1719-ből Bél Mátyás kéziratos hagyatékában (Aszalay Ferenc-Adatok a nemesi értelmiség művelődéstörténetéhez)

„Diósgyőr várának, melyet Mária királyné emeltetett az igen magas, a bükkfák nagy tömegéről közönségesen Bikknek nevezett hegység lábainál egy sziklás dombon négyszög alakban, négyszögletes tornyokkal, s melyet a dicsőséges Korvin Mátyás ékesített fel, jelenlegi elhagyatottságában - ahogy a rajz ábrázolja - mutatkozó külső képe. Mellette fekszik az azonos nevű mezőváros, ennek közepén folyik el a leginkább aranyos pisztrángokban bővelkedő és igen tiszta Szinyva folyó. Itt egykor remekmívűen megmunkált kövekből rakott, aranyozott vasrácsos körfolyosók hivalkodtak körben minden oldalon a palotatermek toronycsúcsain és a tornyok oldalain. A keletre néző oldal közepén a legdíszesebb munkával készült templom fekszik fent és lent. A vár igen jó és hideg élővizes kúttal bír, melyet egyenesen a sziklákból vájtak ki. Jóllehet a vár gyümölcsöskertjein kívül, főként a körüllévő árokban igen sok kígyó és mérges csúszómászó leledzik, a kapun belül annál kevesebb van belőlük, s a boltozatos helyiségekben, pincékben és más épületekben nemcsak, hogy egy ilyen sem található, hanem bekerülvén a várba legottan el is pusztulnak. A levegő itt igen egészséges, s tavasszal, nyáron sőt még őszidőben is, amíg a fagyos szél zordsága nyugoszik, csalogányok és igen sok más énekes madárka Orpheusszal versenyre kelő zengedezése, alant pedig a rohanó folyó csobogása hívogatja éjszakánként lágy szendergésre a pillákat, s ugyanilyen zengedezéssel serkenti a hajnal is az ébredezőket.

32 Földje termékeny agyagos, s a déli fekvésű, a nap sugárzó fényétől éltetett szőlőhegyek pedig Juppiter asztalára méltó bort teremnek; ezeken túl a gyümölcsösök is bővelkednek a legfinomabb gyümölcsökben. A népnyelven királynő fürdőjének mondott fürdő már minden gondozás híján van. Vize sziklás hegyek tövében buzog fel és mintegy 30 lépés távolságra nyugatra van tőle a Szent Györgyforrás, amely egész évben semmikor máskor nem tör elő a föld gyomrából, csak az első áprilisi újholdkor, s ahogyan a Hold növekszik, a kristálytiszta és langyos forrás is akkora bőségűvé duzzad, hogy két malomkövet is könnyen hajt meg, s mikor a Hold fogyóban van, a forrás is teljesen elapad, s medrében semennyi víz nem marad. Vize igen sok megrokkant egészségű embernek van segítségére, akár a medrében folyik a fürdőzés, akár a kényesebbek szokása szerint úgy, hogy a rézüstökben felmelegített vizet kádakba öntik. Ez a vár az egész uradalom jószágaival együtt a szent királyi koronáé, melynek javait Ulászló király 7. törvényének 3. és 4. cikkelye

33 értelmében semmi módon nem szabad elidegeníteni; közszükségek miatt azonban egykor Magyarország nádorának Perényi Imrének

34 és feleségének Országh Ilonának zálogba adták, akiktől leányágon örökösödés útján az enyingi Török családra száll, innen a Nyári Bedegh és hallerkői Haller bárók családjára, s a királyi kincstár a koronabirtokhoz 1702-től szerzi vissza Haller Sámuel bárótól és a többi zálogbirtokostól jogszerű eljárással, I. Lipót császár és apostoli király dicsőséges uralkodása alatt. Az épületeket a nemzeti királyok uralkodásának ideje óta szorgalmasan vigyázták és megőrizték, mígnem a néhai Teleki Mihály, Apaffy Mihály néhai erdélyi fejedelem generálisa a honi polgárháborúk idején 1678-ban a muskétások árulása folytán a vár bevétele során Vulcanus istenségnek tüzes ünnepekkel áldozott;

35 s ezidőtől fogva a boltozassál ékes palotatermek a viharok állandó kegyetlenségeinek kitéve - boltozatuk beomolván - rommá lettek, kivéve azokat a két torony közötti keletre néző boltozatos helyiségeket, melyeket a fent említett báró Haller Sámuel zsindellyel befedetett. A mellékelt rajzon lévő betűk az alábbiakat jelölik: A. Faragott kövekből épített körfolyosók; B. Az elülső keleti oldalon kiszögellő templom; C. A vár alatti börtön; D. A várba vezető kövezett út; E. A vár hivatalos őrségének épülete, a kapu mellett felépített két toronnyal; F. Híd; G. Vizesárok; H. Malom; I. Királyné fürdője; K. Szent György-forrás; L. A mezőváros; M. Elhagyott (puszta) kőtemplom; N. A helvét hitvalláson lévők jelenlegi fatemploma; O. Fatornyocska harang32. Oláh Miklós: Hungária, Bp. 1985. 50. A diósgyőri vár zengedező fülemüléiről már Oláh Miklós is írt. Vö: 36. jegyzet. 33. Vö. 4. jegyzet 34. Vö. 5. jegyzet 35. A vár felgyújtásáról szóló egykorú beszámolót Koháry Istvánnak Esterházy Pál nádorhoz szóló levelében találjuk meg, 1678. júl. 19. Fülek (Történelmi Tár 1903. 76.1.) „Diósgyőr alá érkezvén Teleki tábora azt minekutána megadták volna, magyar lovast és gyalogot circiter százig valót magok mellé vévén, a várat felégették, s a mennyire lehetett a föld népével együtt elrontván." 147