A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

GYULAI Éva: A diósgyőri vár és környékének ábrázolása 1719-ből Bél Mátyás kéziratos hagyatékában (Aszalay Ferenc-Adatok a nemesi értelmiség művelődéstörténetéhez)

cephalica érnek meg vágása keveset használván) in ipso aequinocitio moderno (a jelenlegi napéjegyenlőség idején) jobban vagyok."

23 Aszalay Ferenc közéleti működésének fő színtere azonban nem az egyház - amelynek ügyeit sokszor csak járulékosan intézi utazásai során - hanem a vármegye. Mint láttuk, ebben már családi hagyományokat követett, s az országos politikától kényszerűen visszaűzetvén a Rákóczi-szabadságharc után a vármegyébe vonult vissza. A fejedelmi kancellárián szerzett ismeretei, tapasztalata nagy segítségére lehettek a vármegyei politikában is. Itt 1715-ben tűnik fel, rögtön olyan megbízatásban, mely komolyabb ismereteket és diplomáciai felkészültséget feltételez: Borsod vármegye - királyi utasításra - Esztergom megye összeírását bízza másodmagával rá.

24

1717-ben már helyettes alispán Borsodban. A következő évben pedig ismét bekapcsolódik az országos politikába, amikor Borsod vármegye követeként ott van Pozsonyban a Pragmatica Sanctio törvénybe iktatásánál, s erről jelentést is tesz a vármegye közgyűlésén.

26 A következő két évben ismét ő az országgyűlési követ. 1719-ben második követsége idején írja Aszalay Pozsonyban a Bél Mátyásnak szóló levelet, s ennek adatait összevetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban őrzött követi jelentésével közelebb jutunk a levél születésének körülményeihez. A követi jelentés szerint

27 november 11-én lett vége a „Posoni felséges Deputationak", s követek a következő napot az akták rendezésére szánták, majd 13-án a vármegye nevében elbúcsúztak a nádortól és a főispántól. „Die 14. 9-bris Indultam Bécsbe"

28 - írja jelentésében Aszalay, hogy a vármegye ügyeit intézze. Ez a nap a dátuma a Bél Mátyásnak szóló levélnek is, melyben említi is Bécsbe indulását (Viennam contendens). A követi jelentés megmagyarázza, hogy miért volt kénytelen Aszalay levélben eljuttatni küldeményét helybe Bélhez, hiszen kitűnik, hogy az országgyűlés befejezése és bécsi útja között csak két napja maradt Pozsonyban. Talán ez a véletlen őrizte meg számunkra a levélhez csatolt rajzot is. Aszalay leveléből kitűnik, hogy személyesen is ismerte Bél Mátyást, s az ő felkérésére készítette el az alább ismertetendő rajzot és leírást, s levélből tudjuk, hogy a készülő vármegyeleíráshoz újabb adalékokkal is kívánt a pozsonyi tudósnak szolgálni, köztük Borsod vármegye geographica tabula-jával, térképével is. Sajnos, ez a küldeménye elveszett vagy lappang valahol. Aszalayt, a tehetséges, országos politikai múlttal rendelkező, egykor a fejedelem kancelláriai titkáraként működött művelt nemest valószínűleg jó barátja, egyházi küzdőtársa és osztályostársa, Ráday Pál ismertette össze Bél Mátyással, hiszen Rádayt szoros barátság kötötte Bél Mátyáshoz, aki a Notitia Hungáriáé kéziratát el is küldte Rádaynak, s annak kiegészítését fel is használta művében.

29 „Bél patrícius polgári környezete és hivatalnokok mellett azoknak a köznemeseknek körében érezte leginkább otthon magát, akiknek falvait és iskoláit fiatalkorában látogatta. Valóban egy Ráday Pálhoz hasonló nagyságrendű és műveltségű köznemes szólhatott leginkább hozzá . . . munkáihoz, s a hozzá hasonlók lehettek leginkább, akik az 1740-41-i országgyűlés idején naponta fölkeresték a tudós papot pozsonyi lakásán - tudományos, valláspolitikai, talán gazdasági kérdésekről is diputálva vele" - írja Tarnai Andor Bél Mátyás 23. RÁDAY Gy. IV. c/2-1. 8. szám 24. Borsod vármegyei jegyzőkönyvei XVIII. k. 1. 135-162. idézi: BOROVSZKY LT. 25. Uo. 2. 752. 26. Uo. XIX. k. 707. 27. B. M. L. T. IV. 501/b. Act. Pol. Mat. V. fasc. 11. 459. 28. Uo. 29. Tarnai Andor: Bél Mátyás (1684-1749). In: Bél Mátyás: Hungáriából Magyarország felé,s Bp. 1984. 25. 30. Uo.