A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

CSORBA Csaba: Vármegyei címerek és Borsod-Abaúj-Zemplén címere

alatti ki adásokat ugyan akkor meg petsételvén e szerint új petsétünknek valóságos használata is el kezdődvén reánk bízott ezen foglalatosságunk rendéről tészük ezen alázatos tudósításunkat Miskóltzón Böjtmás hava 13

ikíín 835 Eszt/endőben/ Első alispán Szatmáry Király Jósef Kis Csoltói Ragályi Sigmond Okolicsnai Okolicsány János Tábla Bíró T. fő jegyző Bizaki Puky István Tábla Bíró Fő Sz. Bíró Szepessy László Tiszti fő Ügyvéd Balogh Ábrahám" (saját kezű aláírások) A címerkép - csücsköstalpú pajzsban kétfarkú oroszlán, amelyik egyik mancsában nyitott koronát, a másikban mérleget tart. A pajzstartó egy angyal. Jól látszik a pecséten a reszelővel készült négy bemetszés. A pecsét fogantyúja letörött, a korong, amelyen a pecsét van, megrepedt, ezért kellett használatból kivonni a becses ereklyét. Klasszikus szép címerképé, összhatása olyan, hogy esetleges megújítása során nem célszerű rajta változtatni: egyszerű, megfelel a címertan szabályainak és esztétikus. Az 1909-es grafikus megfogalmazást (23. kép) a pajzstartó angyallal szükséges kiegészíteni. Amikor a két világháború között ideiglenesen összevonták Borsodot Gömör vármegyével, ez a címeres pecséten úgy jelent meg, hogy egyszerűen egymás mellé helyezték a két álló címerpajzsot: Borsod oroszlánja csücsköstalpú pajzsban, pajzstartó: angyalalak; Gömör címerének sisakdísze maradt a sas.

58 1987 után 1990-ben megtervezve ismét Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye címerét (a megalakuló önkormányzatnak szánva) annyit módosított a tervező B. Balsai Jolán az első változathoz képest, hogy a negyedelt címerpajzs fölé nem sas került pajzstartónak, hanem koronás sisakot helyezett rá (természetesen sisaktakaróval), s a sas alakja sisakdíszként jelent meg (24. kép). Meggondolandó lehet még az, hogy a legrégibb címeres pecsétnek megfelelően (20. kép) Borsod oroszlánját kettősfarkúnak ábrázoljuk. A megyei címerek felújítása - a mai megyebeosztásnak megfelelően - nem kis feladat. Nyilvánvaló, hogy a régi címerábrázolások történetét alaposan fel kell deríteni, felkutatni a legősibb változatot, s azon akkor módosítani s annyit, amennyi feltétlenül szükséges, elsősorban címertani hibák, ül. a címerkép túlzott zsúfoltsága miatt. Nem kis gondosságot és körültekintést igényel a címerösszetételek kérdése (pl. SzabolcsSzatmár-Bereg, vagy Komárom-Esztergom, Győr-Sopron-Mosón esetében).

59 Kétséges, hogy Esztergom, Fejér és Tolna vármegye címerképei (6., 15. kép) - amelyek a klasszikus heraldika szabályainak nem felelnek meg -, egyáltalán felhasználhatók-e az új címer megtervezéséhez?!

60 A régebbi címertani szakirodalom elméleti alapon is foglalkozott a városok és vármegyék címerével. A múlt század második felében az volt az általános vélemény, hogy a városi és megyei címereknél a pajzshoz kapcsolódó járulékok (sisak, sisakdísz, korona, sisaktakaró, pajzstartó) nem lényegesek, sőt a klasszikus heraldika szabályai 58. Tihanyi E., 1978. 229. sz. stb. 59. A címertervezés kérdésében máig megszívlelendő tanácsokat ad Sándori., 1911. (Bár mintaként rajzolt címertervei nem egy esetben grafikailag nem szerencsések, nem túlságosan magas szintű rajzkészségről tanúskodnak.) Sándor I. egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a régi ábrázolások heraldikai és grafikai hibáit a címerek megújításánál javítani kell. A régi címerképek szolgai utánzását értelmetlennek tartja, - joggal. 60. Az 1911-es címerkataszter típushibája, hogy az ezüstpólyák árnyékoltak, a várak fehér alapon világosszürke kövekből állanak, színre színt alkalmaznak (pl. Bereg esetében), Nógrád fehér (ezüst) címerpajzsába fehér (ezüst) vitéz került. Békés hasított címerpajzsa jobb oldali mezejében álló oroszlán tartotta búzakalász „átlóg" a bal oldali mezőbe stb. 128