A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

CSORBA Csaba: Vármegyei címerek és Borsod-Abaúj-Zemplén címere

tordai hasadék jelképe látszik két aranypatkóval (a Szt. László-mondára utal), az alsó zöld mezőben két hullámos ezüstpólya látható.

30 Torontál címere (15. kép) azonos azzal, amit 1779-ben kapott.

31 Udvarhely címere azonos Udvarhely szék címerével (16. kép).

32 Bár nem áll rendelkezésünkre annyi történeti forrás, amelynek segítségével pontosan meghatározhatnánk, hogy az 1918-ig használatban volt 63 vármegyei címer mindegyike eredetét tekintve milyen régi múltra tekinthet vissza, mégis - legalább vázlatosan - szükséges kitérni a vármegyei címerek időrendjének legfontosabb kérdéseire. Akkor is tesszük ezt, ha tudjuk, hogy minden megyére kiterjedő helyszíni (levéltári) kutatás, s a Magyar Országos Levéltár központi kormányszervei és családi levéltárai átbúvárlása hozhat csak minden részletében megalapozott címertörténetet. A kezdetek tekintetében a szakirodalom több mint egy évszázad alatt, Tagányitól és Hattyuffytól számítva, jottányit sem haladt előre.

33 Az alapdokumentum Somogy vármegye címeradományozó oklevele, amelyet II. Ulászló király adott ki 1498-ban. Erre hivatkoztak a rendek több mint fél évszázaddal később, 1550-ben, s ennek mintájára javasolták a többi vármegye számára királyi engedéllyel pecsétek készítését.

34 Tagányi ezt tartotta a legkorábbi megyei címernek, dacára annak, hogy Hunyad vármegye címerén 1490-es évszám van. Fő érve az, hogy az 1550-es országgyűlés csak Somogy címeréről tudott.

35 Ezeken kívül Tagányi szerint Sáros vármegye címere is 1526 előtti, ugyanis 1515-ből és 1517-ből ismeretes lenyomata megyei kiadványon.

36 Hattyuffy feltételezte, hogy Abaúj vármegye címere is az előbbi csoportba tartozik, s azért nincs adománylevél róla, mert önkényesen felvett címer.

37 Tehát az eddigi szakirodalom alapján 1526 előttinek számít Hunyad, Somogy, Sáros és (feltételesen) Abaúj vármegye címere. Feltehető a kérdés: miért éppen ezek? Egy dél-dunántúli, egy erdélyi és egy vagy két északkelet-magyarországi vármegye. S mindezek mellé koronatanúnak ott az 1550-es törvény szövege, amely félreérthetetlenül csak egyetlen megyét említ: Somogyot . . . Véleményünk szerint abból a tényből, hogy a rendek Somogy vármegyére hivatkoztak, nem kellene perdöntő érvet faragni. Tény és való, 1550 előtt ma is csupán egyetlen királyi címeradományozó oklevelet ismerünk, amely vármegyének szól, Somogyét. Az országgyűlés 1550-ben Pozsonyban volt, s oda könnyűszerrel elvihettek eredetiben is bemutatni a nevezetes somogyi dokumentumot, mint precedenst. Nem lehetetlen azonban, hogy - a városokhoz hasonlóan - éppen a legkorábbi vármegyei címerek nem királyi adományon alapultak, hanem önkényesen felvettek voltak, amelyeket a szokásjog, a gyakorlat hivatalosan elfogadottá tett. Ilyen lehetett Hunyad, Sáros, Abaúj címere. Hunyadé - a Hunyadi család hollójával a pajzsban - bizonyára nem lehet régibb a 15. század közepénél. Sárosé, Abaújé lehet régebbi is. Mindaz, amit eddig leírtunk, lehet íróasztal melletti okoskodás, elméletgyártás is, amit legfennebb olyan logikai érvek támogathatnak, mint az, hogy az országnak egymástól távol eső pontjain nagyjából egy időben egyazon típusú közigazgatási egységek címerei miért lennének ily ritka kivételek? Talán tovább jutunk, ha a nevezetes somogyi 30. Vö. Pallas 16. köt. 261. 31. Tagányi K., 1880.35. 32. Uo. 36. 33. Az eredmények rövid összefoglalása: BertényiL, 1983.91-94. Szerinte 1526 előtt csak Hunyad és Somogy vármegyének volt címeres pecsétje. 34. Vö. Hattyuffy D., 1881. 27-29. 35. Tagányi K., 1880. 27-28. - Hattyuffy D., 1881. 26. Somoggyal együtt említi Hunyad vm. címerét, mint 1526 előtti hiteles vármegyei címereket. 36. Tagányi K., 1880. 21. A vármegye azóta is lényegében változatlan pecsétet használt 1918-ig. 37. Hattyuffy D., 1881.27.