A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

OLAJOS Csaba: A tarcali koronauradalom építészeti emlékei

mú- w M f Mm mm—;r^

J .H.i ,

^i ff r^ K -rS„ £>t % •v

;

. - -y/-^ C / , .1 •• |,;r - ^ LJ"*^'"^'"Mtó f^t-f—'i p ! i 1 r ,,• ;' I'L. ..íj—*!—£/ .:,...*<« feU 29. kép. Terv az iskola és káplánlakhoz (1799). (O. L. T. 62. 70113.) az 1814. évi Canonica Visitáció utal: „a királyi kincstár az akkori plébános kérésére 1807-ben tulajdonában lévő a mai Fő u.. . . fekvő bolthajtásos épületét (amely a zsidók zsinagógájául és lakásául szolgált) a tulajdonjog fenntartása mellett iskola és tanítói lakás céljaira átengedte". Tehát az épület kezdetben a kereskedelmi hasznosítás mellett a zsidók lakásául és imaházául is szolgált, majd 1807 után rk. iskolaként funkcionált.

50 A kincstár megterveztette az iskolát és káplánlakást az elpusztult helyén az r. k. templom alatti telken. A terv 1803-ban készült, amit 1804-ben ellenőriztek és 1807-ben hagytak jóvá (29. sz. melléklet). 4. Prefektus-ház: A koronauradalom XVIII. sz. végén tervezett épületei közül a prefektus-ház az, ami megvalósult még. Tervezője ugyancsak Johann Jung. Itt lakott 50. Canonica Visitatio 1814. 99