A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

PETERCSÁK Tivadar: Történelem, politikai propaganda, helyi események a képes levelezőlapokon

nemzeti események jelennek meg a levelezőlapokon: Árpád a vezérekkel; Szent Asztrik apát átnyújtja a koronát Szent Istvánnak; Nagy Lajos; Hunyady János; Rákóczi Ferenc bevonulása Munkácsra. A kiegyezést követő politikai konszolidációt tükrözi és az egységes Monarchia-gondolatot sugallja az a képeslap, amelyen a trónörököst kezében tartó Mária Teréziának életüket és vérüket ajánlják a magyar nemesek, illetve az, amely Ferenc József királlyá koronázását ábrázolja. A millennium történelmi hangulata, az évforduló szelleme és a szervezők által kiírt pályázatok hatására a művészek nagyszámú történelmi témájú festménnyel jelentkeztek az ezredéves kiállításon. Ezek a képek túlnyomó részben történelmünk ünnepélyes jeleneteit ábrázolják. Nem Madarász Viktor és Székely Bertalan drámai hangulatú képeihez hasonlók, hiszen ennek a korszaknak az optimista jellege a múlt derűsebb, biztatóbb epizódjait kívánta megörökíteni. Ebben a szellemben készültek levelezőlap-reprodukciók is a legsikeresebb, legnépszerűbb festményekről, pl. Koroknyai Ottó: Mátyás király Bécs előtt vagy Dudits Andor: II. Rákóczi Ferenc az ónodi országgyűlésen. A millenniumi eszmét jól kifejezte a Feszty-körkép, a „A magyarok bej övetele" és ennek egyes részletei - Árpád fejedelem és kísérete (1. kép), Áldozat, Nőrablás stb. - nagy számban jelentek meg képes levelezőlapokon. Ugyancsak kiadták Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének reprodukcióit is. A századforduló éveiben a nagy nemzeti események évfordulóihoz kapcsolódóan adtak ki képeslapokat a törökellenes harcokról [Tornai: Hunyadi János halála; Székely Bertalan: Zrínyi kirohanása (2. kép), Egri nők]. Az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról már az 50. évfordulón több képeslapsorozat emlékezik meg. Ezek jellemző módon annak szabadságharc jellegét hangsúlyozzák. Divald Károly 1899-ben 24 lapon ábrázolja a főbb eseményeket. Az 1848/49-i Kossuth Múzeum is egy 24 lapos sorozatot jelentetett meg ekkor.

2 Az aradi vértanúk emlékére 1899-ben Aradon adták ki az első olyan képeslapot, amely az emlékművet és a kivégzett 13 tábornokot ábrázolja. Ezt még több hasonló lap követte. Az Athéneum Rt. jelentette meg a XX. század elején a „Jelenetek Kossuth Lajos élete történetéből" címet viselő színes fametszetsorozatot. Olyan képeslapokat is ismerünk, amelyek az illusztrációk mellett a Nemzeti dal vagy a Föltámadott a tenger című Petőfi-versek részleteit is közlik. A század végén az 1848-as forradalmak 50. évfordulóján Németországban került forgalomba egy sorozat „Zur Erinnerung an die Ereignisse d. Jahres 1848" címmel. A többszínnyomású lapokon Róbert Blum, Kossuth Lajos és Kari Marx arcképeit, valamint frankfurti, bécsi, mannheimi forradalmi megmozdulásokat ábrázolnak.

3 1903-ban és 1906-ban a Thaiy Kálmán nevével jelzett kuruc romantika szellemében jelentek meg a II. Rákóczi Ferenc fejedelem életét és a szabadságharc főbb eseményeit feldolgozó lapok. Képeslap készült többek között Thököly Imréről és Zrínyi Ilonáról, Rákóczi borsi szülőházáról, bécsújhelyi meneküléséről, elfugatásáról. Számtalan portrét is kiadtak a fejedelemről, amelyek általában a Mányoki-festmény rosszul sikerült másolatai. Levelezőlap ábrázolja az 1703-as beregszászi zászlóbontást, a fejedelem munkácsi bevonulását, a mecenzéfi kurucokat, kuruc-labanc csatajeleneteket és a szabadságharc jeles hadvezéreit. 1903-ban Nyulászi Béla adta ki Kassán azt a grafikai lapot, amelyen II. Rákóczi Ferenc látható katonái körében, a kép alatti kotta pedig a Rákóczi-induló első két sorának a dallamát közli. A századfordulón a korabeli politikusok közül Deák Ferencről és Tisza Istvánról készült a legtöbb képes levelezőlap. A monarchia vélt egységét szimbolizálják és a jó király eszményét táplálták azok a lapok, amelyek Ferenc József uralkodásának 50. és 60. évfordulója alkalmából tízezerszámra jelentek meg (3. kép). 2. Látóképeslevelező-lapok 1899. 3. sz. 5, 14. 3. ErősL., 1985. 15. 298