A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

FÜGEDI Márta: Jelképes állatábrázolások a református templomok festett bútorzatán

tuációkban is megjelenik, így pl. a gólya szájában.

41 Mindkettőnek párhuzamait megtaláljuk a profán népművészet tárgyain is. A kedvelt mitikus állatok közé tartozik a népmesékben is gyakori sárkány, a gonosz jelképe.

42 Megjelenik trombitát fújó sárkánykígyóként, mint az utolsó ítélet harsonása (Kalotadámos, Nagypetri). Teljesen népmesei hangulatú viszont a krasznai mennyezeten látható hétfejű sárkány. Furcsa disznófejű sárkány néz le a kázsmárki református templom karzatáról. A csengersimai templomban látható szárnyas sárkánykígyó mellett a következő felirat is magyarázza az ábrázolás jelentését: „AZ ASZSZONYI ÁLLATNAK MAGVA MEGRONTYA A KÍGYÓNAK FEJÉT GEN: III: 15.

43 Hasonló sárkánykígyóra bukkanunk székelykapuk faragott díszei között, egy kiskunsági nyereg faragott kapáján viszont sárkány és oroszlán küzdelmét ábrázolták. Egy Somogy megyei tülök karcolt díszítményei között pedig a krasznai hétfejű sárkány párját fedezhetjük fel. Közismert az Isten báránya jelképes ábrázolása.

44 A lábával zászlót emelő bárány Krisztust szimbolizálja. Magyarországon már a román kori egyházi emlékeken feltűnik, de megtalálható a református templomok festett bútorzatán is (pl. Kraszna 1736), de egyházi edényeken, úrasztali térítőkön is gyakori.

45 Ábrázolásmódja és eredeti attribútumai azonban gyakran megváltoznak, módosulnak. Sőt -eredeti jelentésének elhomályosulásával - még az állat megnevezése is más.

46 A református templomok XV-XIX. századi festett bútorzatának díszítményeiből az állatábrázolásokat tekintettük át. Ezek témája és ábrázolásmódja is bizonyítja, hogy a templomi festett bútorzaton található állatalakok jelentős kultúrtörténeti értéket képviselnek. Több ezer éves jelképes kifejezésmód továbbélését és megnyilvánulását bizonyítják. Több motívum és annak ábrázolási sémája szinte az emberi kultúra bölcsőjéig visszavezethető. Az eredeti mondanivaló és annak ikonográfiái megjelenítése sokszor módosult ugyan, de mégis életben maradt egymást váltó társadalmak és művészeti irányzatok során át is. Ez az egész művészi gyakorlat, mint a példák is bizonyították, a 18-19. század folyamán szinte észrevétlenül olvadt bele a népművészetbe. Ahogy elhomályosul, módosul az eredeti jelentés, a példázat, úgy lazulnak fel az átvett ábrázolási sémák is. Az egyedi látás, az egyéni alkotói tehetség és fantázia, a képi ötletek változatossága alakítja az átvett hagyományokat. Olykor ösztönösen is groteszk, máskor humoros vagy éppen bájosnak nevezhető megfogalmazások születnek.

47 A reneszánsz döntően növényi, virágos díszítésmódja nagy hatással van az alakos ábrázolások megkomponálására is. Mindent körülvesz a kanyargó, burjánzó növényi ornamentika,

48 egyes növényi elemek pedig beilleszkednek, részeivé válnak az alakos ábrázolásnak. A jelképek attribútumainak elhomályosulása is maga után vonja, hogy azok is ornamenssé formálódhatnak. A festett templomi bútorok állatábrázolásainak szinte tükör41. Kígyóábrázolások találhatók: Noszvaj (1736), Homoródkarácsonyfalva (1700), Magyarlóna (1752), Kőrösfő (1764), Oklánd (1771), Szentgerice (1670), Zabola (1772). 42. SeibertJ., 1986.276. 43. Sárkányábrázolások találhatók a következő templomok díszítményein: Kisnamény (1755). Csengersima (1761), Magyarvista (1765), Piliny (1713), Kalotadámos (1774), Réty (1626), Magyarcsaholy (1777), Szilágysomlyó (1737), Kraszna (1736). 44. Magyar Néprajzi Lexikon II. 1979. 649. 45. Vö. Takács B., 1983. 46. A zászlós bárányt olykor ló vagy oroszlán helyettesíti, vagy éppen elefántnak értelmezik az ábrázolást, mint Bukovinában is. Vö. Magyar Néprajzi Lexikon II. 1979. 650. 47. Vö. Vilhelm K., 1975. 7., aki bevezetőjében az állatábrázolások korszerűségét hangsúlyozza, és a „naiv művészet" értékeivel hasonlítja össze. 48. Vö. Vilhelm K., 1975. 8. és TomborL, 1968. 101. 164