A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

Sz.KÜRTI Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-képei Amerikában

rülmények adják: Munkácsy egyre betegebb lett, Sedelmeyerrel kötött szerződése lejárt, a közönség, a műgyűjtők már az impresszionisták iránt érdeklődtek. Egyre több olyan jelenséget látott maga körül (Dreyfus-per, Szántó Kovács János meghurcolása), amely arról győzte meg: a nagy ember egyedül marad, a tömeg ingatag.

26 így tehát nem a győzelmet, hanem a meghurcoltatást, a második találkozást festette meg 1895-96-ban. A premier Budapesten, a millennáris kiállítás keretében volt. Hírlett, hogy Munkácsy hazaköltözik, s a képzőművészetek fő felügyelője lesz. Ekkor már nagybeteg volt, s a végső összeomlás határán fogadta az ünneplést. Többé nem tért vissza párizsi műtermébe, Budapestről Baden-Badenbe vitték, majd Endenichbe, onnan haza. Itt Budapesten volt a nagy temetés 1900. május 9-én. Az Ecce homot Budapestről Bécsbe, Brüsszelbe, majd a szigetországba vitte egy magyar-angol konzorcium, amelynek Kádár Gábor grafikus, nyomdász, Munkácsy egykori barátja volt a vezetője. Londonban például a Dowdeswell's Galériában, Dublinban a Királyi ír Akadémián állították ki. Itt látta a 17 éves James Joyce, aki nagyszerű kritikát írt róla, kiemelve mély drámaiságát.

28 A manchesteri, yorkshire-i, brightoni és írországi vándorlást követően a kép átment egy angol társaság tulajdonába, majd Amerikába került. Itt korántsem volt olyan érdeklődés, mint 1887-ben, hiszen teret hódított az új művészet. John Wanamaker viszonylag konzervatív ízlésű gyűjtő és gazdag ember volt, nem cserélte ki a két Munkácsy-képet modernekre, de nem is vette meg a harmadik darabot. Biztosnak kell tekintenünk, hogy a tulajdonosok felajánlották neki az Ecce homot, de vagy nem tartotta elég kvalitásosnak, vagy nem tudtak megegyezni. Arra sem volt mód, hogy együtt szerepeljen a három festmény, mert a két első Krisztus kép Wanamaker jenkinstownbeli palotájában volt még ekkor. így történhetett, hogy az Ecce homo viszszahajózott az óhazába. Később, 1914-ben Wanamaker úgy nyilatkozott az őt felkereső újságíróknak, hogyha kéri a magyar állam, átengedi a két előző festményt. Az történt ugyanis, hogy Ernst Lajos műgyűjtő és Lázár Béla művészettörténész felvetette a trilógia megvásárlása, hazahozatala, s egy magyar templomban való együttes elhelyezése ötletét. Támogatta ezt több főpap (Csernoch János hercegprímás, Prohászka Ottokár püspök), de nem volt pénz. így sor került ugyan 1914-ben az Ecce homo bemutatására, az Ernst Múzeumban, de még ennek megvételét sem szavazta meg a főváros tanácsa e háborús időszakban. Ekkor, 1916-ban jelentkezett egy nagystílű műgyűjtő, Déri Frigyes kereskedelmi tanácsos, s 76 000 aranykoronáért megvásárolta az Ecce homot. (Előzőleg, 1913-ban Bécsben, a Pisko-aukción már megszerezte a Golgota színvázlatát.) Amikor 1920-ban Debrecen városának ajándékozta hatalmas művelődéstörténeti gyűjteményét, már jelentős képtára volt, amelyet 1924-ben bekövetkezett halála után szállítottak Debrecenbe. Még Déri életében, 1923-ban letették a majdani múzeum alapköveit, s annak tervrajzát jóváhagyta Déri Frigyes. Györgyi Dénes építész egy tetővilágításos külön termet alakított ki az Ecce homo méretének, jellegének megfelelően, s ott helyezték el, több Munkácsy-mű társaságában. A magyar állam később megvásárolta a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota feles változatát, az ún. redukciókat, s azok a Fővárosi Képtárba, majd a Nemzeti Galériába kerültek. 26. Munkácsy két első képe hatott az őt látogató Anatole France-ra, aki 1892-ben megírta a.Júdea helytartója című novelláját. Rejtett válasz volt ez a Dreyfus-perre. Munkácsyt többek között ez a novella ösztönözte a téma újbóli elővételére. 27. Az Ecce homo gazdag irodalmát ld. az 1952-es emlékkiállítás (Bp. Műcsarnok) katalógusában és Sz. Kürti Katalin könyvében (ld. a 3-as jegyzetet). 28. Egri Péter: James Joyce kritikája Munkácsy Mihály Ecce homojáról = Művészet, 1961. II. 1. 18-21. p. 78