A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

Sz.KÜRTI Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-képei Amerikában

MUNKÁCSY MIHÁLY KRISZTUS-KÉPEI AMERIKÁBAN SZ. KÜRTI KATALIN A Munkácsy-életmű vitatott darabjai a Krisztus képek: az 1881-1896 között festett Krisztus Pilátus előtt, Golgota és Ecce homo. A két utóbbit már a kortársak is élesen kritizálták, észrevéve a Golgota szerkezeti hibáit, az Ecce homo színbeli fagyosságát és elbeszélő jellegét. Az élőkép-, sőt panoptikum jellegre Fülep Lajos irányította a figyelmet, s ezt hangsúlyozta Perneczky Géza is.

1 Tárgyilagosan írt a trilógiáról Végvári Lajos, aki a Munkácsy oeuvre szerves részének tartja a nagy képeket. Szerinte „a betyárok, a csavargók, vagy akár Krisztus alakja, szembeszegülés a korral - hősies, prófétai magányosság, amely nem érhet célt (. . .) Munkácsy humanisztikus elképzelései az igazság és hamisság ellentétéről - amelyek lényegében plebejus tárgyú képeinek is a magját képezik-serkentették arra, hogy a bibliai témákhoz forduljon: hiszen itt feltalálhatta azokat a mély emberi konfliktusokat, amelyek minden időben felgyújtották művészi invencióját".

2 E rövid dolgozat keretében áttekintjük a Krisztus-képek keletkezésének és fogadtatásának történetét, különös tekintettel a két első kép amerikai útjára.

3 A 26 éves Munkácsyt Siralomház című művének Salonbeli sikere ösztönzött a párizsi letelepedésre. Ott egy ideig folytatta magyar plebejus tematikáját (Falu hőse, Újoncok, Két legény az asztalnál), de a 70-es évek derekán már urbánus (Zálogház, Műterem, Éjjeli csavargók, Baba látogatói), majd művelődéstörténeti képeket festett. A Milton sikere, európai diadalútja (1878) arra ösztönözte, hogy még nagyobb és még egyetemesebb témát válasszon. így jutott el a hetvenes évek végén a biblikus témáig, amelynek ötletét menedzsere, Kari Sedelmeyer egyértelműen saját sugallatának tulajdonított. Könyvében így emlékezett egy 1879 tavaszán történt esti beszélgetésre, saját szavaira: „Miért ne válasszuk rögtön minden idők legnagyobb vértanúját, Krisztust, az istenembert, aki az egész emberiségért halt meg?".

4 Munkácsy olvasgatni kezdte az újszövetséget, annak passió jeleneteit, majd Ernest Renan „Vie de Jesus" című könyvét, Lev 1. Fülep Lajos: Magyar művészet (Bp. 1923) 122-131. p. és Perneczky Géza: Munkácsy Mihály (Bp. 1970). 2. Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei (Bp. 1958), Munkácsy Mihály (Bp. 1961), Munkácsy Mihály 1844-1900, (Bp. 1983). Idézet innen, a 71. oldalról. 3. Sz. Kürti Katalin írásai a trilógiáról: Debrecen, Déri Múzeum, Munkácsy-terem = TájakKorok-Múzeumok Kiskönyvtára 233. sz. (Bp. 1986. és 1987.), Munkácsy Krisztus képei Amerikában = Művészet, 1988, XXVIII. 11-12. 45-49. p., Munkácsyk sorsa = Magyarország, 1988. XXV. 16. 58. p., Munkácsy Krisztus-trilógiája (Megjelenés előtt a Gondolat Kiadónál). 4. Sedelmeyer sorait idézi Végvári 1958. i. m. 211. p. Sedelmeyer rosszul emlékezett, 1880-at írt, de a beszélgetés előbb, 1879-ben lehetett. 69