A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)
A.V. BIKOV: A pénzforgalom néhány sajátos vonása Oroszországban a XVII. század első felében
tárnoktól, az én számításom szerint, régi kopejkában 59 rubelt, moszkvaiban pedig 9 rubelt, új pénzben pedig elvettek tőle 494 rubelt." 47 A kincstár struktúrájának leírása egybeesik az ebből a korból származó leletek összetételével. Mint a leletekben, itt is látjuk néhány régi pénz jelenlétét. A kincstár összetétele megmutatja, hogy a számolás egysége az új pénzérme. Feltételezzük, hogy a kincstárban ez az új kopejka formájában volt jelen, különben ezt is jelölték volna, hasonlóan a régi pénzhez. A kincstárban kétféle pénz volt háromrubeles kötegekben, mégpedig kopejkák és moszkvaiak, azaz gyengák. Ez utóbbinak viszonylag kicsi a mennyisége, összehasonlítva az új pénzzel csupán 4,6%, a régi kopejkáé pedig 15%, ami arra utal, hogy ezeket csak kisegítő pénzegységnek tartották, arra az esetre, amikor a summát nem tudták kifejezni maradék nélküli egészben az új kopejkával. Bizonyos, hogy a bevételi könyvben, amelyből származik a kincstár leírása, a gyengára végződő számítások az egésznek 6%-át teszik ki. Szpasszkij munkáiban sok helyen használja Sztroganov pénztárának leírását, ami 1627-ből származik. 48 Ebben a leírásban is megemlítik a régi és az új pénzeket. Arra hivatkozva, hogy csak 2 zsákról említik meg az „új novgorodkát", azaz kopejkákat, a kutató arra a következtetésre jut, hogy a maradék 37 zsákban csak régi pénzek voltak. Az új pénzek Szpasszkij adatai szerint, csak 4,2%-ot tesznek ki. 49 „Az ilyen pénztár aligha volt egyedüli ebben a korban" - írja Szpasszkij. 5Ü Az ebben a korban leírt egyházi kincstárakat kutatva, lásd föntebb, fel lehet tételezni, hogy Sztroganov pénztára más összetételű volt. Az új pénzek leírása mellett megemlítenek még „volt a bőrzsákban 124 rubel, 13 altin, 3 gyenga . . . régi kopejkában, . . . régi novgorodkában 61 rubel, 21 altin, 4 gyenga, ... 98 rubel, 9 altin gyengában, valamennyi régi moszkvaiban." 51 Feltételezzük, hogy a meg nem vizsgált zsákokban is voltak új pénzérmék, valószínűleg kopejkák, „új" gyengák és poluskák (0,25 kopejka), amelyeket ha külön csomagoltak volna, akkor ezeket külön is jelölték volna, így tehát feltehetően a régi kopejkák és gyengák 5,6-5,7%-át teszik ki az egész mennyiségnek. Összehasonlítva az eredményt a korábban tárgyalt leletek és egyházi kincstárak adataival, arra az eredményre jutunk, hogy azok struktúrája közös. Mindenütt látjuk a régi pénzérme meglétét, aminek az aránya elég nagy keretek között ingadozik, függően a lelet eredetétől. Közös azonban egy dolog: a régi pénzérme szükséges volt a XVII. század első felének pénzforgalmában, a kereskedelemben éppúgy, mint az egyszerű parasztok számára. Szükséges volt továbbá főként a kis elszámolásokhoz. „A kiskereskedelem a Sztroganovok és más kereskedő cégek számára a XVI. és XVII. században . . . a nagybani kereskedelem állandó és örök kísérője volt"-írta a kereskedők tevékenységét vizsgálva A. A. Vegyenszkij. 52 Maga a pénzforgalom léte késztette a lakosságot „a régi pénz" használatára, mert ahogy Szpasszkij helyesen említi: „a régi pénz nem sietette a változást". 53 Kijelentésünk néhány kétséges megállapítását szolgálhatja a sztroganovi kincstár kialakulási folyamatának vizsgálata. A „3153 rubel, 11 altin" összegű pénzt az 1627-ben 25 éves korában elhunyt Makszim Makszimovics Sztroganov ingóságai között találták 47. РИБ, т. 12, 1890, стб. 59-60. 48. В кн.: Введенский А. А., Торговый дом XVI-XVII вв. Л., 1924, с. 32-34. 49. Спасский И. Г., Деньги и денежное хозяйство, с. 150; Спасский И. Г., Денежное обращение . . ., с. 353. 50. Спасский И. Г., Деньги и денежное хозяйство . . ., с. 150. 51. Введенский А. А., Торговий дом . . ., с. 32-33. 52. Введенский А. А., Дом Строгановых в XVI-XVII вв., М., 1962, с. 235. 53. Спасский И. Г., Деньги и денежное хозяйство . . ., с. 150. 584