A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)
SÜMEGI György: A képíró, Simonyi Antal
kedve a művészetek mechanikai oldalainak, lehetőségeinek a szenvedélyes kutatásáig, az új sokszorozási eljárások megismeréséig, kipróbálásáig terjed. Bár a folyamatosan másodlagossá váló festői tevékenységének azért még szép példája az 1856-os Női arckép. 42 Ez a szembenézeti és háromnegyedprofilos portrék közül a teljes félprofilos beállításával, hátterének barnászöld színezésével, a hátulról előre föltűzött haj érdekes motívumával, az arc életteli színeivel, a fátyolszerű fehér ruhával egyaránt kitűnik. A kép közvetlensége s választékos ünnepélyessége révén föltehető, hogy közeli családtagokról (esetleg Simonyi ifjú feleségéről?) készülhetett; igazi biedermeier portré. Katonatiszt 4 * és Leány képmása 44 című festményei ugyanúgy csupán említésből ismertek, mint Kazinczy arcképe, melyet az 1859-es Kazinczy ünnepségek alkalmából rajzolt Marschalko szobra után. 45 A 35 éves Simonyi úgy vált mesterséget, hogy eredendő vonzalmáról, a festészet műveléséről fokozatosan lemond, s ezzel párhuzamosan válik fotográfussá, fotóművésszé és elméleti kérdéseket boncolgató íróvá, majd a 60-as évektől a képzőművészeti élet szervezőjévé, évtizedekig meghatározó tényezőjévé. A Pesti Műegylet mozgató szervezője, a Képzőművészeti Társulatban többször volt a „műbíráló zsűri elnöke", a „műbíráló zsűri tagja". 46 Levél Kovács Mihályhoz címen 1859 májusában megjelent írásában beszámol a legfrissebb pesti tárlatról. Harcosan védi a művészek egyesülését (1859. január 29-én alakult meg az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat), bízik a nemzeti festészet jövőjében, beszámol a történeti tárgyú második műlappályázatról, a bemutatott festményekről. Részletesebben szól Ligeti Antal, Orlai Petrics Soma egy-egy művéről. Madarász Viktor Hunyadi László siratása című festményéről írja: „Madarász e jelenetet nem componálta, mint egy némelyik, hanem egyszerűen lemásolta, a mint a szelleme előtt megjelent - s ebben áll épen érdeme. Ő megtestesíté az érzelmeket, a fájdalmat, mely fogékony keblét, költői képzelmét megragadta, nagyszerű tragoediát írt szöveg, sőt szó nélkül egyetlen lapon, s hinnéd-e, hogy ezt sokan bűnül róják föl neki - szerintök a festesz feladata nem az, hogy megragadjon, hanem hogy kellemes érzelmeket ébresztve, mulattasson. De azért, és ha bár ily észrevételek következtében mellőztetnék is Madarász - és habár tízszer mellőztettek is ti lelkesebbek, sursum corda". 47 Simonyi szava és az idézett írásában is kifejtett ítélete befolyásolhatta a Pesti Műegylet június 3-i közgyűlésének döntéseit, miszerint „műlapul szavazattöbbséggel Orlai Petrics műve, mely Zách Feliciánt, ki leánya gyalázatát megtorolja, állítja elő. (...) Madarász Viktor műve, Hunyadi László a nemzeti múzeum képcsarnoka részére fog megvétetni a képcsarnok-egylet által". Ugyanakkor határozták el azt is, hogy 42. Simonyi Antal: Női arckép, 1856. MNG, ltsz.: F. K. 5479. Kopp Jenő: Ismeretlen magyar festők a 19. század első felében. Bp. 1941. 46. Reprodukció: XLVIII. tábla.; Szépművészet, 1941. 4. sz. 79. reprodukálva. 43. Mű- és Régiségkereskedelmi Váll. IX. Művészeti aukció. Bp. 1948. 20. p. - MTA MKcs. Simonyi cédulaanyaga. 44. Ernst Múzeum aukciói XXX. 51. MTA MKcs. Simonyi cédulaanyaga. Ybl Ervin szerint (Lotz Károly élete és művészete. Bp. 1938. 37-38.) a kassai múzeumban van Simonyi-kép. Erről azonban nem sikerült bizonyosat megtudnom. 45. Szinnyei V. 1284. p. -MTA MKcs, Simonyi cédulaanyaga. 46. Simonyi Antal (SA) 1863 KT műbíráló-zsűri elnöke, júl. 27. (MDK-A-I.-1.(78.); SA 1863. okt. 24. A KT műbíráló zsűrijének tagja (MDK-A-I.-1.(108 y, SA 1863. máj. 31. KT zsűri elnöke (MDK-A-I-1(140); SA 1864. A KT zsűri tagja a Drescher-féle gyűjtemény elbírálása (MDK-A-I. 1./223.); SA 1870-71. KT-zsűri tagja (MDK-A-I-1/545.). MTA MKcs, Simonyi cédulaanyaga. 47. Simonyi Antal: Levél Kovács Mihályhoz. (A művészek és a közönség. Szemle a havi kiállítás, és szavazat a pályaművek felett). Pesti Napló, 1859. május 25. szerda, 119. sz. 56
