A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

S.KOÓS Judit: A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentései 1987-ben

Szentsimon-Kender föld 1988. február 22-én felkereste a múzeumot Füle Ábel (Ózd-Szentsimon, Simoni út 63.) és Füle Zoltán (Ózd-Szentsimon, Simoni út 177.) és elmondták, hogy Szentsimon-Kenderföld, vagy Bíró földje nevű határrészben homokbányászás közben régészeti leletek kerültek elő. A hangonyi Hangonyvölgye Tsz kezelésében lévő homokbányában a humusz ledózerolása közben cseréptöredékek, vörös, égett agyagtapasztás maradványai, valamint állatcsontok látszottak. Ezekből néhány darabot be is hoztak a bejelentők a múzeumba. 1988. február 24-én, a helyszínen megállapítottuk, hogy a Hangony-patak által körülhatárolt, enyhén emelkedő domb platóján lévő hajdani település nagy részét már elpusztították. A leletek valószínűleg a 60-70 cm vastag humuszból kerültek elő, mert a partfalban, a sárga homokban, illetve agyagban beásás nyomát nem tapasztaltuk. A felszínen leletanyagot nem tudtunk gyűjteni a reggel megindult nagy havazás miatt. Egy boltozatos, vörösre égett kemence töredékeit figyeltük meg. A bejelentő, Füle Ábel által összegyűjtött cserepeket behoztuk: rézkori, szkíta kori, késő kelta, és császárkori, jellegzetes darabok. Egy vörös, durva, szemcsés anyagú, kézzel formált urnában hamvak is láthatók, az edény töredékeiből összeállítható. Mivel a lelőhely veszélyeztetett, ezért a jó idő beálltával leletmentést kell kezdenünk a területen. S. Koós Judit-Lovász Emese Tiszaladány-Nagy homokos (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) XVII. Tiszaladány határában, a Nagyhomokos nevű határrészen évek óta folyik homokbányászat. A helybéliek elmondása szerint régebben is kerültek itt elő cseréptöredékek, nagy edények, sőt állítólag embercsontok is. Ez év tavaszán újabb nagy felületről tolták le a termőföldet, majd egy szállítmány homokkal ép edényt borítottak ki egy tokaji lakóház udvarán. A helyszínen a lenyesett felületen szabályos gödörfoltokat figyeltünk meg, és az összegyűjtött régészeti anyag alapján leletmentő ásatást kezdtünk. A lelőhely a tokaji heggyel szemközt egy kiemelkedő domb, melyet a Takta-patak övez. A több időszakon át lakott település legkorábbi emlékei a gyéren előforduló, bükki kultúra kerámiaművességének jellemző darabjai. A nagy mennyiségű leletanyagból nagy részt foglal el a péceli kultúra leletanyaga. Egy-egy gödörben a kora bronzkori nyírségi csoport, valamint a középső bronzkori füzesabonyi kultúra kerámiái jelentkeztek. A feltárt 130 gödör nagyobb hányada császárkori volt. Késő vaskori hagyományokat őrző kerámiaművesség emlékei mellett jellegzetes császárkori anyagot tártunk fel. A gödör mellett feltártunk két császárkori házat, melyek 4,5x3,5 m-es alaprajzukkal, a tetőzetet tartó 6 cölöplyukkal a korszak jellegzetes építményei. A korábban lenyesett felületen is megtaláltuk a gödrök közötti, elpusztított házak mélyebbre nyúló cölöplyukait. Az egyik, félig betöltődött gödörben két szabályosan, mellékletekkel (vaslándzsa, edény, csonteszköz) eltemetett csontvázat találtunk. Munkatárs: Szathmári Ildikó (MNM). S. Koós Judit-Lovász Emese 36 561