A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)
WOLF Mária: Az Árpád-kori vaskohászat újabb emlékei Borsod-megyében
akárcsak időszakos jellegű települések lettek volna, hiszen semmi ilyesmire utaló leletet - nagyobb mennyiségű kerámiát, állatcsontot, földfelszínre épített, vagy földbe vájt épületmaradványt nem találtunk. De nem találtunk cölöplyukakat, azaz a tetőszerkezetre utaló nyomokat, a műhelygödrök közelében sem, feltehető tehát, hogy ezek tető nélkül, szabadon álltak. Ezek alapján valószínűtlen, hogy a kohászok, vagy a kohók körül dolgozók huzamosabb ideig itt laktak volna. Véleményünk szerint a két kohásztelep nem független a kora Árpád-kori Trizs falutól. Noha Trizst csak a XIII. század végén, 1275-ben említik az oklevelek, s korábbi meglétét történeti és nyelvészeti adatok egyaránt valószínűsítik. A Trizs helynév puszta szláv személynévből keletkezett, ]3. kép. A 2. kohó munkagödrében előkerült magyar névadással,'' ami önmagában is a Árpád-kori cseréptöredékek falu korai eredetére utal. Ila Bálint úgy vélekedik Trizs környékéről, hogy a XI-XII. században királyi terület volt, rajta királyi őrök éltek. Nekik köszönhető a falu neve is, amely a szláv „Strez" 1 = „őri" szóból ered. Véleménye szerint a király által alapított magyar falunak a környező szlávság adhatta ezt a nevet. A falu korai alapítását bizonyítja az is, hogy Szt. Mártonról elnevezett egyháza anyaegyházként szerepel a középkor folyamán. 1 " Valószínű tehát, hogy Trizs falu a határában előkerült két kohásztelep működésének idején, a XI-XII. században már fennállt, lakosai, vagy kohók körül. Nincs kizárva, hogy a vaskohászat jelentőségének csökkenésével magyarázható Trizsnek az egykori királyi területnek magánföldesúri kézbe kerülése is. A falu első okleveles említése a Kacsics nemzetség itteni birtoklásáról tudósít bennünket. Ez a nemzetség már a XII. század folyamán megszerezhette Trizs területét is, hiszen környékét ekkor már birtokolta." Trizzsel kapcsolatban tehát nem tartjuk valószínűnek azt az elképzelést, amely szerint az itteni vaskohászat megelőzné a falu keletkezését. 11 A Trizs-Vörössáron feltárt kohók ráirányították figyelmünket a megyénkben újabban előkerült más vaskohászati emlékre is. Mindenekelőtt figyelmet érdemel a Kazincbarcikán teljes épségben előkerült kohó. 1973-ban Kazincbarcikán, a Vécsetal dűlőben szőlőrigolírozás közben vassalakot, utóbb pedig egy vasolvasztó kemence toroknyílását találták meg, majd bontották körül. Ezt követően a leletet bejelentették a Herman Ottó Múzeumnak, amely leletmentő-hitelesítő ásatást végzett a helyszínen. 13 A kibontott kemence magassága körülbelül 80 cm, torokátmérője 45 cm, falvastagsága 15 cm, mellnyílása 25-30 cm volt. A mellnyílás előtt két oldalt kis bejárati szárnyak 8. Ila B., IV. 138. vö. Györffy Gy., II. 556. 9. Kiss L., 660. 10. Ila B., IV. 138. 11. Ila B., IV. 138. 12. Heckenast-Nováki-Vastagh-Zoltay 1968. 150. 13. HOM Régészeti Adattára 1047-744. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Gádor Juditnak, aki a leletmentést végezte, és az ásatása eredményeinek felhasználásához hozzájárult. 551