A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

RÉVÉSZ László: Líra alakú csatok a Kárpát-medencében

A nagysárói (Sarovce)

81 és a nyitra-molnosi (Nitra-Mlynarce)

82 csatokat XI. századi köznépi temetőkben találták. Érdekes problémát vet fel a Nyitra-Lupkán a 42. és a 43. sírokban feltárt egy-egy líra alakú csat. B. Chropovsky a IX. századra datálja az egész temetőt, s etnikumát illetően a szlávok hagyatékának véli. Ha ez valóban így van, e két darab lenne a legkorábbi példány a tárgyalt csattípusból a Kárpát-medencében.

83 Erre a kérdésre az alábbiakban még visszatérhetünk. Végezetül az Ipoly környékén előkerült három csatról röviden. Letkés-Téglaégetőn egy X-XI. századi köznépi temető korai részén találtak két csatot.

84 Szécsény-Pórpáspartról szórványként ismerünk egyet (XI. sz. eleje?),

85 Piliny-Leshegyen pedig egy X. századi rangos temetkezésből került elő.

86 A líra alakú csatok Kárpát-medencén belüli időbeli és térbeli elterjedéséről tehát a következőket állapíthatjuk meg a fent elmondottak alapján: elterjedési területük egybeesik a honfoglaló magyarok főbb szállásterületeivel, a Kárpát-medencében annak határait sehol nem lépi túl. Az említett terület leletanyagában megjelenésük a X. század elejétől mutatható ki, s az esetek nagy többségében e csatforma annak a jellegzetes leletcsoportnak a része, amelyet az új hazában letelepedett magyarság hagyatékaként határozhatunk meg. Esetenként még a köznépi temetőkben is az adott közösség rangosabb tagjainak sírjában találjuk. A nagy köznépi temetőkben elhantolt szegényebb néprétegek etnikai szétválasztása még vitatott,

87 de az eddigiek alapján nyugodtan kijelenthetjük: a líra alakú csat használatának szokását a honfoglaló magyarság hozta magával a Kárpát-medencébe, s tőlük vette át az itt talált, a későbbiek során a magyar társadalom keretei közé beilleszkedett népesség. Feltehetően így történt az említett nyitra-lupkai - emlékanyaga alapján szláv etnikumú - közösség esetében is.

88 Valószínűnek tűnik ezért, hogy az ott feltárt temetkezések egy részét a X. század első évtizedeire kell kelteznünk. A fent bemutatott temetők arról is meggyőzhettek bennünket, hogy a líra alakú csatok egészen a XI. század végéig használatban voltak a tárgyalt területen. Az előzőekben utaltunk már arra, milyen fontos szerepet kapott e csattípus egy darabja a szabolcsi földvár korának meghatározásánál.

89 Az eddig elmondottak megerősítik az ásató azon elgondolását, mely szerint az első építési periódus mindenképpen a magyar honfoglalás utánra keltezendő. E tárgy használatának időszakát azonban 81. Novotny, B. 1964. 65-81. 82. Tocík, A. 1960. 277-78. 83. Chropovsky, B. 1962. 175-241. 84. Bakay K., 1978.89-90. 85. PatayP., 1957.64. 86. NyáryJ., 1873. 19-21. 87. E kérdés legutóbbi részletes összefoglalása Bálint Cs., 1976. 225-255. 88. A Kárpát-medencében és attól északra - mint a későbbiekben látni fogjuk - nincs egyetlen líra alakú csat sem, amelyet a X. századnál korábbra keltezhetnénk. Az a típus, amelybe a nyitra-lupkai darab tartozik, a Kárpát-medencén kívül legközelebb Moldvában és az Al-Duna vidékén található, de ott is inkább a X-XI. században. A tárgyalt temető tehát mindenképpen meg kellett érje a X. század első évtizedeit, s népessége kapcsolatba kellett kerüljön a magyarokkal. E vidéken egyébként más bizonyítéka is van annak, hogy szegényes leletanyagú, etnikumhoz egyelőre nehezen köthető temetkezésekben olyan tárgyak bukkannak elő, amelyet ez idő tájt a honfoglaló magyarsággal kerültek a Kárpát-medencébe. Ilyen pl. Nagysáró (Sarovce) - itt is volt líra alakú csat - az egyik sírban pedig olyan bordázott nyakú edényt találtak, amelyet bizonyosan őseink hoztak magukkal keleti hazájukból, 1. erről MesterházyK., 1975.99-117. 89. Németh P., 1973. 174-176. 526