A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

RÉVÉSZ László: Líra alakú csatok a Kárpát-medencében

Ezúttal is szeretném felhívni a figyelmet néhány oroszföldi párhuzamra. Bekesevó I. lelőhelyen, a 2. kurgán 2. sírjában az elhunytat veretes, mellékszíjakkal díszített övvel temették el, amelyhez díszes líra alakú csat tartozott.

48 A temetés során a halott mellkasára helyezték e véretekkel ékesített féket a zablával. A veretek közül került elő egy egyszerű kidolgozású líra alakú csat is.

49 Szerepét az előzőekben ismertetett elgondolás szerint képzelhetjük el. A csatnak a bemutatott nagyszigeti sír alapján valószínűsített szerepét egy, a távoli Skandináviában felszínre került lelet támasztja alá leginkább. H. Arbman a korszak igazi kincsesházának számító Birka temetőjének 832. sírjában egy - számunkra igen fontos tanulságokkal bíró - lovassírt tárt fel.

50 A ló fejét hálós szerkezetű lószerszám díszítette, még a szíj részek is épségben fennmaradtak nagyrészt, feltehetőleg a sűrű veretsornak köszönhetően. Egyszerű vas csikózabla tartozott hozzá, és az orrszíjhoz jobb oldalt! - egy 2,3x2,1 cm-es bronz líra alakú csatot erősítettek (4. ábra). A bemutatott ábra önmagáért beszél. A lófelszereléssel kapcsolatban meg kell még említeni a csernyigovi 17. kurgánt, ahol a favázas sírkamra mellé temetett egyik lóváz medencéjén találtak líra alakú csatot.

51 ///. A használati formák taglalása után térjünk át most egy nem kevésbé tontos kérdésre, a tárgytípus Kárpát-medencében való elterjedésének és időrendjének problematikájára. Az elterjedési térképet szemlélve (6. ábra) nyomban kitűnik, hogy három, a honfoglalás kori leletekben hagyományosan leggazdagabb területen találjuk a legnagyobb számban a líra alakú csatokat is. Az egyik ezek közül a Maros-Körös-köze, ezen belül is főként Szeged tágabb körzete. Ugyancsak szép számmal találunk ilyen tárgyakat a Felső-Tisza vidéken is. Legészakibbnak a lengyelországi Przemisl temetőjéből előkerült csat bizonyult.

513 Erdélyben hat lelőhelyről van tudomásunk.

51/b Ritka leletnek számít a Dunántúlon a líra alakú csat. A majsi (3 db) és a halimbai köznépi temetőkből ismerteken kívül csupán két Tolna megyei (ismeretlen lelőhelyű) és egy-egy szórvány mohácsi, valamint komáromi darabot tudunk felmutatni. A Vág és a Nyitra folyók mellett találjuk ismét nagyobb számban. Az előzőekben már láttuk, hogy a líra alakú csatok használatának időszakát kutatóink egyértelműen a X. századra teszik. A helyzet azonban nem ilyen egyértelmű. A Kárpát-medencéből két olyan temetkezést ismerünk, ahol a csat, pénzek kíséretében került elő. Kenézlőn a 11. sírban I. Berengár (888-924) és II. Lothár (931-945) érméi 48. MaMumoe (1981) 56-57., nnc. 30. 1. 49. I. m.: nnc. 29. 11. 50. Arbman, H. Birka I—II. Uppsala MCMXLIII. 303-304., Abb. 251., Taf. 20., 21. 51. BAicpenbd (1965) 131., T. 4. 8. 51/a. A temető első leleteinek ismertetése: Koperski, A.-Parczewski, M. 1978. 213-231. A lelőhelyen a későbbiek során líra alakú csat is előkerült, melyre Fodor I. hívta fel a figyelmemet. 51/b. A már korábban ismert Kolozsvár-Zápolya utcai csatokon kívül Pécska-Nagysáncról, Zilah-Vártelekről, Vécéiről, Homoróddarócról, Zabola-Tatárdombról említ ilyeneket Bóna /., Erdély a magyar honfoglalás és államalapítás korában. Erdély története I. Szerk.: Makkai L.-Mócsy A. (Bp. 1986) 210., 213., 218., 227. Dolgozata már kéziratom lezárása után jelent meg, így eredményeit nem tudtam abba beépíteni, csakúgy, mint Heitel, R. 1986. 233-248. kevés új szempontot tartalmazó megállapításait. 523