A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

RÉVÉSZ László: Líra alakú csatok a Kárpát-medencében

2. kép. Hódmezővásárhely-Nagysziget 37. sír, a csat elhelyezkedésének rekonstrukciója gében joggal. Máig érvényesek Kiss Lajos szavai, aki a Tiszalök-Kisfástanyán napvilágra került lelet kapcsán írja: „Ez tehát olyan csattípus, amelyet nem szegecseltek rá a szíjra, hanem egy hurokkal erősítették rá, és a hurkot szögecselték egymáshoz.

,,s Ezt a megállapítást talán csak annyiban szükséges módosítani, hogy a visszahajtott szíjat inkább egymáshoz varrták, tudomásom szerint ugyanis a csatok közelében eddig sehol nem találtak szögecset. A Szovjetunió területéről viszont ismerünk olyan leleteket, ahol a szögecseléses módszert alkalmazták: R. L. Rozenfeldt ilyen típusú övet mutat be Poduskinszkojeból.

9 A Baltikumban előfordul, hogy a csathoz bronz szíjszorító lemezt szegecseltek, s ehhez illesztették hozzá a szíjat.

10 (7. ábra 8.). Hogy a líra alakú csat csak női öv tartozéka lett volna,

11 könnyen cáfolható mind a hazai

12 mind külföldi példákkal. Még a hivatkozott Bolsije Tigani temetőben is megtalálható férfisírban, másutt pedig egyenesen leginkább a férfiakra jellemző.

13 A Kárpát-medence X-XI. századi leletanyagában igen ritkán fordul elő, hogy líra alakú csat 8. KissL., 1933-34.215-216. 9. Р. Л. Розенфелдт, Константиновские и Залесебские курганы. CA 1966/4. 204., рис. 1.4,10. 10. С. Е. Мугуревич: Восточная Латвия и соседние земли в 10-13. вв. Рига 1965, 127., рищ. 44.7. И. ВакауК., 1978. 148. 12. L. erre példaként: Kecel 3. sír: Fettich N., A honfoglaló magyarság fémművessége. Arch Hung. 21. (1937) 105.; Gádoros 3. sír: Uo. 103-108.; Doroszló: Fodor I., 1981. 149. 13. Мажитов (1981) 37-38., 54., 56-57., 70., 89-91. 33* 515