A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)
LOVÁSZ Emese: Újabb adatok a római és hun kori viselethez
E megoldás problémáira H. Vaday A. hívta fel a figyelmet. Érveivel egyetérthetünk: elképzelhetetlen a különböző furatméretű gyöngyök egyazon, vékony szálra való felfűzése, mely szálon, ül. szálakon még nagyméretű, nehéz gyöngyszemek is függenek, sőt az egyik szálon a „különösen" nagyméretű csengő." Az Endrőd-Szujókereszten feltárt 27. számú sír. és a szeged-csongrádi út 25. számú sír gyöngyeit újra vizsgálva Vaday A. új megoldást javasolt. E megoldás szerint a textilöv mindkét végét ráhurkolták a bronzkarikára, de az egyik csomó állandó volt. A lecsüngő övvéget varrták ki gazdagon gyöngyökkel, és a csomót természetesen többé kioldani nem lehetett. A karika átmérőjén kívül 3,8-4 cm volt. belül csak 2,8 cm. A gyöngykészlet elhelyezkedése alapján Vaday A. úgy véli. hogy a lecsüngő szalag a végén - a gyöngyök előkerülése alapján - még szélesebb volt: akár 9 cm is lehetett. Feltételezi továbbá, hogy nagyobb gyöngyök azért kerültek elő egy csomóban az Endrőd-Szujókereszt 27. számú, és a szeged-csongrádi út 25. számú sírban is. mert a sírba helyezéskor a gyöngyözött szalag ráncot vetett, és a textil szétmállásakor a nagyobb gyöngyök egymásra nyomódtak. Szalagra felvarrt gyöngyök segítségével kísérletet is végzett, és megállapította, hogy a szalagot leejtve minden esetben jelentkezett a gyöngycsíkok alatt a vetődés. 16 Véleménye szerint felvarrták az övre a kis, madár alakú bronzcsüngőt, a bronzcsengőt, és a festékes szelencét is, bár ez utóbbi külön felfüggesztését is elképzelhetőnek tartja. 17 A rekonstrukciót és a gyöngyözött szalaggal végzett kísérletet logikusnak tartjuk. Végiglapozva azonban a fentebb említett, valamint más, bronzkarikás övet tartalmazó sírok rajzait, illetve leírását, nem tudunk szabadulni a gondolattól: miért úgy gyűrődött meg minden esetben a majdnem bokáig érő gyöngyhímzéses öv, hogy a combcsontok felétől lejjebb, de a térdek vonalánál lejjebb semmiképpen nem találtunk gyöngyszemet. Sok esetben koporsóba helyezték a halottat. Miért nem simították el ekkor sem az övet? Olyan nagyot nem zökkenhetett a koporsó sem minden egyes esetben, hogy az övszalag is felgyűrődjön. A régebbi feltárások jelentős leleteiről jobb esetben, sírrajzok helyett legalább használható leírásokkal rendelkezünk. így rekonstruálhatjuk pl. a HódmezővásárhelvFehértón kiásott 3. és 7. számú sírokat. Egyértelműen határozta meg az ásató a gyöngyök helyét: a 3. számú sír esetében a bal könyöknél lévő bronzkarika alatt „eg\ halomban", a 7. számú sírnál pedig a bal csuklónál lévő bronzkarika mellett „ugyanitt, egymás mellett". IN HódmezQvásárhely-Fehértó, 3. számú sír: 40 szem színes üveg és pasztagyöngy a nyak körül. Korongfibula a jobb kulcscsont alatt, körülötte hét szem gyöngy. A fibula peremén lévő kis, kiugró tagokra lehettek felerősítve. Két szem gyöngy volt a jobb oldali bordák alatt, öt szem a bal oldalon, ugyancsak a bordák alatt. Kb. 600 szem üveggyöngy vette körül a két bokát. A bal könyök alatt 3.8 cm átmérőjű, zárt bronzkarika hevert. Alatta egy halomban: öt gömbölyű kalcedongyöngy. három gömbölvű. vörös pasztagyöngy, két nagyobb, vörös pasztagyöngy, egy kisebb, gömbölvű. fehér paszta és egy gömbölyű, zöld üveggyöngy. 1 " A gyöngyök között volt egy bronzcsengő is. és egv vaskés töredéke (4. kép). Hódmezővásárhely-Fehértó, 7. számú sír: Korongfibula a bal kulcscsont alatt. Nyitott bronzkarika a jobb felkar és a bordák között. Ez alatt két gyöngy: egy kalcedon. és egy kék üveg. Szögletes vascsat maradványai a jobb medencén. Nyeles bronztükör a bal könyöknél, kívül. Kettős csonkakúp alakú orsógomb a bal bordáknál. Gömbölyű, fehér kőgyöngy a bal alkaron belül. Gömbölyű, kék üveggyöngy, és kisebb, lecsiszolt sarkú hasáb alakú vörös pasztagyöngy, a 15. H. Vadav A.. 1983. 107. 16. //. Vaday A., 1983. 23. kép. 17. //. Vadcix A., 1983. 5. kép 2-3.. 4.. 6.. 7. 18. Párduez M., 1946-48.283-290. 19. Párduc: M., 1946-48. XL. t. 1.. 2., XXXIX. t. 23.. 20. 508
