A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

K.VÉGH Katalin: Császárkori telep Miskolc-Szirmán

retű, egy (ritkán két) helyiségből álló, vert falú lakóház típus általánosan, nagy területen elterjedt volt. A bejárat elhelyezése, továbbá a cölöpök számából és elhelyezéséből következő változatos tetőszerkezet e típuson belül több lakóházformát eredményezett. A megfigyelések szerint az egész római koron át egy időben több házformával kell számolni.

82 A tűzhely elhelyezésében már voltak területi különbségek: a quád területen feltárt házak általában tűzhely nélküliek, míg a kelet-szlovákiai és dél-lengyelországi telepeken nagyrészt a lakógödörben találjuk a tűzhelyet. Miskolc-Szirmán is volt a házakban tűzhely. A római kori háztípusok előzményeit a késő vaskorban találjuk meg. A kelta lakógödrök formája tovább él a császárkorban a mai cseh, lengyel területeken,

83 és sok hasonlóságot találunk a magyarországi késő vaskori és római kori házak között is.

84 A kemencék a lakógödrökön kívül kerültek elő. Közülük kettő volt egyosztatú (VIII. és a XV. szelvényben levő), kettő kétosztatú (III/2., V. szelvényben), s ugyancsak kétosztatú lehetett a VI. szelvényben feltárt kemence is. Valószínűleg kemence volt az 1/2. és a XXII. szelvényben előkerült kétosztatú gödör is. Több esetben megtaláltuk az agyagtapasztás, a boltív maradványait is. A leletanyag szerint a III/2. és a VIII. szelvényben levő kemence a II. sz.-ra keltezhető, míg a többi a II—

III. sz.-ra. Ez azt jelenti, hogy a két típust egy időben használták. Hasonló kemencéket tártak fel más észak-magyarországi telepen is, Árkán, Zalkodon,

85 Ózdon, Szirmabesenyőn

86 amelyek szintén szabad téren voltak. A többi római kori telephez hasonlóan Miskolc-Szirmán is számos gödör került elő a lakógödrök közötti területen. Lefelé szűkültek, szélesedtek, vagy függőleges oldalúak voltak, aljuk egyenes, ül. ívelt. Rendeltetésüket a bennük levő leletek alapján nem lehet megállapítani. Valószínűleg egy részüket hulladékgödörnek, másokat élelemtárolásra, egyéb gazdasági célra, esetleg agyagkitermelésre használhattak. A bennük talált leletanyagból használatuk pontos idejét nem lehet megállapítani. II. sz.-ra utal az l/a., III/a., IV/a-b-c, X/a. és a XXIII/a., c. gödör esetében, míg a többinél a II—III. sz.-ra. Összefoglalás A feltárt miskolc-szirmai telep egy nagyobb település széle lehetett, amelynek a dombtetőn elhelyezkedő magvát a Sajó már elpusztította. Ezzel magyarázható, hogy kevés a házak száma, s a telepjelenségek zömét gödrök alkotják, s talán az is, hogy a különböző objektumok nem mutatnak meghatározott elrendeződést, valamiféle rendszert. Délkelet-Szlovákiában a római kori telepek sűrűn fordulnak elő, és általában nagy kiterjedésűek, átmérőjük sokszor az 500 m-t is meghaladja. Gyakran a házak meghatározott rendben, sorban helyezkednek el, a gödrök, kemencék pedig a házak mellett.

87 Dél-Lengyelországban, Felső-Sziléziában viszont a telepek kisebb kiterjedé82. Lamiová-Schmiedlová, M. i. m. 487. 83. Cizmaf, M. PA 75. (1984) 466., 2. kép., 467., 3. kép; Lamiová-Schmiedlová, M. i. m. 488. 84. B. Bónis É., Die spátkeltische Siedlung Gellérthegy-Tabán in Budapest. AH 47. (Bp. 1969) 207.; Patay P., FA 11. (1959) 39-45.; Nováki Gy., SSz 15. (1961) 247-251., ArchÉrt. 88. (1961) 81-82.; Pusztai, R. Arrabona 8. (1967) 5-11.; Torma /., MAIU 1. (1970) 19. t.; Horváth L., VMMK11. (1972) 85-91., Zalai Gyűjtemény 8. (1978) 11-21.; Gabler, D. MAIU 10-11. (1980-81) 357-358., 360.; K. Végh K., Császárkori telep . . . i. m. 85. Salamon Á., MAIU 1. (1970) 140., 28. t., 143. 86. Párducz M.-KorekJ., i. m. 29-30.; K. Végh K., i. m. 87. Lamiová-Schmiedlová, M. i. m. 487. 494