A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

K.VÉGH Katalin: Császárkori telep Miskolc-Szirmán

hullámvonalkötegek (5. kép 6., 27., 7. kép 3., 18., 27., 8. kép 2., 20., 9. kép 32., 10. kép 3., 11. kép 23., 12. kép 7., 9., 13. kép 2., 13., 32-33., 16. kép 25., 17. kép 22., 18. kép 2., 17., 26., 28., 18. kép 20. és 24. kép 4., 20. kép 15., 19., a peremen: 12. kép 6., 9.), seprűzött díszítés (11. kép 22., 12. kép 4., 16. kép 2., 17. kép 2., 7.), hold alakú bemélyítés (6. kép 23.), benyomkodott és bevagdalt peremek (5. kép 17., 6. kép 12., 13. kép 25., 27., 19. kép 13., 20. kép 14., 21. kép 15., 6. kép 11., 13., 18., 19., 7. kép 19., 9. kép 5., 20., 24., 10. kép 5., 11., 15. és 23. kép 2., 13. kép 10., 26., 14. kép 4., 12., 15. kép 11., 17. kép 8., 13., 19. kép 9., 20. kép 10.), díszítés nélküli fazekak (8. kép 4. és 22. kép 10., 21. kép 6.), az előzőkhöz hasonló, kihajló peremű, de kiugró vállú fazekak és tálak töredékei (6. kép 8., 10. kép 7., 16. kép 9., 19. kép 26., 20. kép 1.), csupor pecsételt díszítéssel (8. kép 3. és 22. kép 9.) és bütykökkel, bevagdalt peremmel (6. kép 13. és 22. kép 3.), bevagdalt gallérral (19. kép 19. és 24. kép 7.). Ebbe a kerámiacsoportba tartoznak még a füles csészék (19. kép 10. és 24. kép 6., 21. kép 3.), a behúzott peremű tálak (5. kép 2., 7., 15., 23., 6. kép 5. és 22. kép 2., 6. kép 15., 7. kép 9., 16., 23., 8. kép 7., 11., 9. kép 12., 17., 28., 10. kép 4., 8., 14., 19., 11. kép 10., 17-18., 12. kép 11., 19., 22., 13. kép 15., 18., 28., 14. kép 10-11., 16., 18., 15. kép 4., 8. 12., 17., 28-29., 16. kép 1., 5., 14., 17., 17. kép 1. és 23. kép 13., 17. kép 12., 25., 18. kép 1., 5., 9., 21., 25., 27., 29., 19. kép 7., 11., 15., 17., 20. kép 12., 18., 21. kép 2., 14., 16., körömbenyomással: 15. kép 22., seprűzéssel: 18. kép 16., befésült egyenes és hullámvonalköteggel: 20. kép 11., 21. kép 7.), a lapos tálka (7. kép 5., 20., 8. kép 22.), a szűrőedény-töredék (7. kép 12.) is. Á felsorolt kerámiacsoport fajtái a telep minden rétegében jelentkeztek, miként ezt a sajókeresztúri és a szirmabesenyői telepnél is megfigyeltük.

27 A sötétszürke (ritkán barnásszürke), fényezett, finomabb kerámiacsoportban fazékhoz, csuporhoz tartoznak a kihajló peremű, kiugró vállú edényrész (6. kép 7.), a kerek benyomással (8. kép 10. és 22. kép 13., 18. kép 10.), ujjbesimítással (13. kép 1.), rovátkolt bordával (17. kép 11.), árkolással (10. kép 1., 15. kép 25.) díszített, függőlegesen besimított vonalakkal tagolt (8. kép 5.) töredék, egyéb árkolt edényrészek (9. kép 2., 20. kép 17., 21. kép 19. és 24. kép 12., őskori formát mutat a 19. kép 5.). Feltehetőleg fazekakhoz vagy csuprokhoz tartozhattak a bemélyített halszálka, ifi. fenyőág mintás darabok (13. kép 7., 21. kép 17. és 24. kép 13.), a bütyökdíszesek (9. kép 1., 18. kép 19.), a dudoros oldalrészek (12. kép 24., 19. kép 1. és 24. kép 5.) és a fogazott meanderdíszes töredék (16. kép 7.). Nagyobb, korongolt edényhez tartozik a horogkeresztpecséttel ellátott oldalrész (15. kép 9. és 23. kép 9.). Tál része a vízszintes és függőleges barázdákkal árkolt 17. kép 5. sz. töredék. Csészék maradványai a barázdákkal, benyomott pontokkal (19. kép 21. és 24. kép 10.), barázdákkal (11. kép 28. és 23. kép 3.), bütyökkel és benyomott pontokkal (13. kép 35.) díszített kerámia. E kerámiacsoportba tartozó darabok többsége (a gödrök kivételével) 40-100 cm közötti mélységben került elő. A nem helyi eredetű kerámiacsoportokhoz hasonló leleteket ismerünk ÉszakMagyarország korai és késő császárkori telepeiről,

28 a Vandáinak tartott Przeworsk-kultúrába tartozó kelet-szlovákiai kora római kori telepekről,

29 továbbá a Przeworsk-kul27. K. Végh K., i. m. 104. Császárkori telep . . . i. m. 28. PárduczM., HOM Évk. 1. (1957) 45-59.; Párducz M.-KorekJ., ArchÉrt. 85. (1958) 18-36., VI-XIV. t.; Salamon Á.-Törók Gy., FA 12. (1960) 160-169., XXIX-XXXIV. t.; K. Végh K., HOM Évk. 4. (1964) 45-62., HOM Évk. 13-14. (1975) 65-129., ArchÉrt. 112. (1985) 104. Császárkori telep . . . i. m. 29. Lamiová-Schmiedlová, M. SlA 17. (1969) 403-501.; Jureéko, P. Historica Carpatica 14. (1983) 381-382., 341-354., 42-55. kép. 489