A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

K.VÉGH Katalin: Császárkori telep Miskolc-Szirmán

CSÁSZÁRKORI TELEP MISKOLC-SZIRMÁN K. VÉGH KATALIN Miskolc délkeleti részén, Szirmán, a Sajó jobb partján, a Holt-Sajónak nevezett rész Sóskás nevű, a folyó felé magasodó kiemelkedésén 1964 tavaszán, az áradás következtében leszakadt partoldalban edénytöredékek, telepjelenségek kerültek elő. Ezért 1964 és 1965 nyarán leletmentést végeztünk, amelynek során 555 m

2 felületen római kori telep maradványait tártuk fel (1-2. kép). A lelőhelyről korábban, 1946-47-ben is jutottak a miskolci múzeumba edénytöredékek.

1 Az 1964-es leletmentéskor a korlátozott lehetőségek miatt a telep K-Ny-i irányú kiterjedésének megállapítása céljából szondázó jellegű szelvényeket nyitottunk (I., 1/2., II-VL). Ezt a partmenti sávot a következő évi leletmentésig a Sajó elhordta. A feltárás során a legfelső rétegekben - többnyire római kori leletekkel keverve Árpád-kori cserepeket, mélyebben pedig kevés rézkori telepmaradványt is találtunk. Az alábbiakban a római kori telepjelenségeket és leleteket ismertetjük.

2 AZ ÁSATÁS ÉS A LELETEK LEÍRÁSA /. szelvény, 0-40 cm mélyen: Árpád-kori és római kori cserepek. Római koriak: 5. kép 1-7.; faragott végű csonteszköz (5. kép 8.); vassalak.

3 40-60 cm: edénytöredékek (5. kép 9-14.). 60-80 cm: edénytöredékek (5. kép 15-22.); agyagtapasztás nádlenyomattal. 80-100cm: edénytöredékek (5. kép 23., 24. és 22. kép 1., 5. kép 25.). 100-120 cm: edénytöredékek (5. kép 26-28.). 120-140 cm: edénytöredékek (6. kép 1-2.). 140-160 cm: jellegtelen, durva cserepek. Telepjelenségek: köves gödör, már 60-80 cm mélyen jelentkezett, és 100-150 cm mélység között ovális alakban bontakozott ki. A kormos köveket is tartalmazó gödörben, 60-80 cm mélyen egy fél malomkő is előkerült. Átm.: 38 cm, mag.: 4,5-5 cm. a közepén levő kerek nyílás átm.: 5 cm. (6. kép 3.). Az altalaj 160 cm mélyen jelentkezett, amelyben két gödör mutatkozott: a) gödör: átm.: 170x175 cm, alja a felszíntől 235 cm mélyen volt (3. kép 1.). Leletek: edénytöredékek (6. kép 4., 6-12., 14.); tál, barnásszürke, szájátm.: 16,8 cm, fenékátm.: 6 cm, mag.: 7,7 cm (6. kép 5. és 22. kép 2.); fazék, szürke, durva, pereme bevagdalt, öblén három bütyök, szájátm.: 10cm, fenékátm.: 1. K. Végh K., HOM Évk. 13-14. (1975) 75-76., 91., 120-121. 2. A régészeti leletanyag a miskolci Herman Ottó Múzeumban van, lelt. sz.: 66.28.1-1430. Az állatcsontokat Vörös István dolgozza fel. A rajzokat D. Matuz E. készítette. 3. Ahol nem jelezzük a leletek korát, azok értelemszerűen római koriak. A leletekről bővebben az értékelő részben, a tárgycsoportoknál írunk. A képanyagban csak a jellegzetes, általában díszített edénytöredékek szerepelnek. Nem soroljuk fel az ásatás ismertetésénél a mindenütt előforduló állatcsontokat és a jellegtelen agyagtapasztás-darabokat. A mélységadatokat a felszíntől számítjuk. A telepjelenségek általában az altalajban voltak megfigyelhetők, ha fentebb is, azt külön megemlítjük. 463