A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)
B.HELLEBRANDT Magdolna: A csobaji kelta sír és régészeti kapcsolatai
szintén azt az elterjedést mutatja, mint a kantharoszok (16. kép). Feltehetően régóta használt út ez. Az Audoleon utánzatok a legrégibb 85 és a legújabb 8 ' 1 kutatás alapján a 3. század közepén megjelentek a Kárpát-medencében. A csobaji sírt analógiái alapján a LT C,-re keltezhetjük, tehát körülbelül a 3. század közepére. Kétségtelen, hogy a vázolt kantharoszok különböző korokban kerültek földbe aLTC,-tőla LTD-ig, de mindenesetre egy olyan tudati háttér áll mögötte, mely egységes a jelölt térségben. Bizonyos, hogy más leletek is alátámasztják ezt, így elsősorban a négyhólyagos bokaperecek elterjedésére gondolok. 87 Az asztragalosz övek szintén délről áramlottak északra. Vajon mi késztette a jellegzetes leletanyaggal rendelkezőket a 3. század közepén erre az északra vándorlásra? Elfogadott tény, hogy a keltákat a nagy Balkán hadjárat után visszaűzték eredeti hazájukba. 88 Nem tarthatjuk véletlennek, hogy az egyetlen eddig talált eredeti görög darab kelta anyagunkban az a kantharosz, mely Szobon került elő. 89 Nyilvánvalónak tarthatjuk, hogy az ismert történelmi események indították el az északra áramlást. 1983-ban ásatást végeztem Csobajon, a lelőhelyen (3. kép), de semmilyen kelta lelet nem került elő. Római császárkori méhkas alakú gödröket tártunk fel, a leletanyag korát a tojásléccel díszített, rozettás terra sigillata keltezi. 9 " Az Árpád-korban telep is volt itt. 91 A kelta sír gyermeké a felismerhető hamvak méretei alapján. Lényeges melléklet még a teljes sertéscsontváz, amilyent például Radostyánban a 14. számú delfines-kardos harcossírban találtunk. 92 Magányos sírnak tekinthető, 93 minden jel szerint a homokdomb az előtte levő vizes-mocsaras térséggel védelmet adott az átmenetileg itt tartózkodóknak, akik a helyi őslakossággal, bárhogy nevezzük is őket, 94 feltétlen vérségi, családi kapcsolatba kerültek, a kézzel formált tál és a nagy ugyancsak kézzel formált urna alapján. FÜGGELÉK Az Audoleon utánzatok és a kantharoszok lelőhelyei (16. kép) Audoleon utánzat, fő típus. Térképjele: • 1. Gyöngyös 2. Munkács környéke 3. Vác 4. Óhuta (Bükkszentlászló) 5. Miskolc 6. Szirmabesenyő 7. Nagyhörcsökpuszta (Kálóz) 8. áll. Esztergom 9. Hont vidéke 10. Felső-Kelecsény 11. Privlaka 12. Bulgária 13. Mohóra 14. Györk 15. Tótfalu 16. Dolány 17. Buj 18. áll. Kricsova 19. Sisak 97. Doberna-Retje Átmenet az Audoleon típustól. Térképjele: A 17. áll. Buj 2. Munkács-Gallishegy 19 A Győr és környéke 20. Zichyújfalu 21. Bonyhád 22. Székesfehérvár 23. Somlyó. 24. Tenyő 25. Ravazd 26. Asszonyfa 27. Pozsony 28. Buda 29. Ószőny 30. Görgő 31. Kiskőszeg 32. Bács 33. Mohács 34. Lengyeltóti 35. Mágocs 36. Zomba 37. Tamás 38. Vecsés39. Ungvár 40. Sióagárd 41. Dunaújváros 42. Pinkavölgy 43. Diex 44. Egyházasdengeleg 45. Örspuszta 7. Nagyhörcsökpuszta 46. Mászlonypuszta 47. Szakoly vidéke 48. Koppányszántó 49. Agárd 50. Dombóvár 51. Malacka 52. Alsó-Ausztria északi része 53. Toponár 54. Simontornya 9. Hont vidéke 85. GohlÖ., 1915. 81-88.; 1922-23. 3-12. Sajnos, munkái csak magyarul jelentek meg. 86. Szabó M., 1983. 54.; Préda, C. 1973. A 3. század 2. felére tette megjelenésüket. 87. Vágó E., 1960. 6. kép. 88. MócsyA., 1966. 93. 89. Horváth J., 1945. 60-65. 90. Az anyag kormeghatározását ezúton szeretném megköszönni Gabler Dénesnek. 91. Ltsz. 83. 27. 36. 39-47. Találtunk tojást, edénnyel fedve. 92. Hellebrandt M., 1987. 111. tábla 5. 93. Maráz B., 1973. 53. 94. Hellebrandt M., 1988. 119. oldal. 456
