A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

B.HELLEBRANDT Magdolna: A csobaji kelta sír és régészeti kapcsolatai

14. kép. Füles korsó Vác-Kavicsbánya lelőhelyről tradíciókra vezethető vissza.

48 Erre gondolt Párducz is, amikor egy kantharoszfülű edényt közölt a tápiószelei szkíta temetőből.

49 Hunyady Ilona illyr hatásra gondolt,

50 hiszen a forma nyugaton nem található, a Szerémségben, szkordiszkusz területen viszont gyakori. Hunyady lehetségesnek tartotta, hogy „e nép lehetett a thrák vallási képzeteknek az illyrség és részben a kárpát-medencei keltaság felé a közvetítői." Minden jel szerint, hiszen thrák kincsből ismerjük a kos feláldozását, például sisakról.

51 A kantharosz formát is a keleti kelta halottkultusszal hozza összefüggésbe Szabó Miklós a novo mestoi kantharosz kosfejkígyójának elemzésekor.

52 Hunyady „bikafejes bögrék" címmel összefoglalt edénykéinek nagy része tulajdonképpen kosfejes. A mezőkövesdi

53 bögre fülén levő állatfejnek hasonlóan tekert szarva van, mint a csővárinak,

54 a radostyáninak,

55 a pilismarótinak,

56 Hunyady szkíta hatásra gondolt a kosfejek alkalmazásánál. Valóban találunk kosfejet például szkíta tükörnyélen, így a hejőszalontai végén,

57 mely hasonlít a fejérdihez.

58 Tápiószele 462. sírjában szintén kosfejes díszítésű 48. Knez, T.-Szabó M., 1980-81. 84. Az állatfülekhez lásd 16. jegyzet. 49. Párducz M., 1966. XXIX. t. 5. 50. Hunyady I., 1944. 38. oldal. 51. Alexandrescu, P. 1984. 3. kép 2. 52. Knez, T.-Szabó M., 1980-81. 86. oldal. 53. Hunyady I., 1942. LXXIII. tábla 5. 54. HellebrandtM., 1987. 3. tábla 1. 55. Hellebrandt M., 1987. 84. tábla 6. 56. Horváth I.-Kelemen M.-Torma L, 1979. 397. lap 23. tábla 3. 57. Leszih A., 1939. 11. lap és 5. kép 3. 58. HampelJ., 1893. 397. lap 15. kép. 452