A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

DOBROSSY István: Megay Géza élete és munkássága

törvényes visszajuttatása, vagy időközbeni elkallódása, eltűnése külön vizsgálat és tanulmány tárgyát képezhetné.

9 1953 szeptemberében Komáromy Józsefet helyezték múzeumvezetőnek Miskolcra, s a múzeum fejlődésének egy új szakaszában telik el az az évtized, amely Megay Géza számára nagyon sok keserűséget, megpróbáltatást, munkahelyi konfliktust okozott. Ezt az időszakot csak akkor ítélhetjük meg reálisan, ha sor kerül majd a Komáromy-hagyaték anyagának múzeumi feldolgozására.

10 A személyi konfliktusoktól eltekintve nemcsak a múzeum egészének, hanem Megay Gézának is nagyon eredményes, termékeny volt ez az időszak. Megtörtént a múzeumi gyűjtemények átleltározása, a történeti anyag valamennyi munkálatait Megay Géza végezte. Az éves beszámolók és munkatervek megfeszített, szerteágazó munkáról tanúskodnak. Megay pl. egy évben 40-50 napot töltött Miskolcon és környékén tárgy- és dokumentációs anyaggyűjtéssel, s évi tárgy gyarapítása meghaladta a félezret. Munkaköri feladata volt a restaurálás, konzerválás és preparálás is. Évi teljesítménye 120-150 darab műtárgy között mozgott. A nyilvántartási, raktári munkát ebben az időszakban nem munkaidőben, hanem tárgymennyiségben határozták meg. Saját jelentései szerint évente 600 tárgyat leltározott, 1000 tárgyleíró kartont gépelt. A képgyűjteményt és negatívtárat évi százas nagyságrendekkel gyarapította. Tudományos tevékenységét az 1950-es évek elején kezdte, első tanulmánya 1952-ben jelent meg." A mesterségek köréből a csizmadiákkal és az órásokkal foglalkozott,

12 de igazi nagy témája az üveghuták történeti kutatása és a vasművesség emlékeinek feldolgozása volt. Sajnos életében egyikből sem született nagyobb lélegzetű tudományos feldolgozás. Az ismeretterjesztő, népművelő munka - a beszámolójelentések tanulsága szerint - kötelező volt. így patronálta a hejőkeresztúri és a tokaji gyűjteményeket. (A múzeumok 1962-től tanácsi kezelésbe kerültek. Miskolc, Mezőkövesd, Tokaj és Széphalom egységekkel ekkor alakult ki a megyei múzeumi hálózat.) 1962. szeptember l-ig (Kemenczei Tibor és K. Végh Katalin múzeumba kerüléséig) Megay Géza a legsürgősebb régészeti feladatokat, teendőket is ellátta. Ekkor készül el a Miskolc határában talált honfoglalás kori temető anyagának feldolgozásával,

13 majd rövidesen megjelenik a Mezőzombor-bálványdombi honfoglalás kori temetőről írt munkája is.

14 Tanulmányai közül figyelmet érdemel az, amelyben Lillafüred barlangjainak ősrégészeti jelentőségét ecseteli,

15 s bár nem közvetlenül idekapcsolódik, de megemlítendő, hogy foglalkozott a múzeumban őrzött Herman Ottó relikviákkal is.

1A 1960 végén, amikor el kellett készíteni az 1961-1965 közötti időszakra szóló (második) ötéves munkatervet, a miskolci múzeumnak Komáromy József igazgatón és Megay Géza tudományos főmunkatárson kívül mindössze két szakmuzeológusa volt Lajos Árpád és Bodgál Ferenc személyében. Ekkor még senki sem gondolhatta, hogy ez a munkaterv Megay Géza számára már nem megvalósítható. 59 éves korában, 1963. december 8-án elhunyt. Mindössze néhány hónappal élte túl nagy tanítómesterét, Leszih Andort. 9. 1983-ban került a múzeum tulajdonába Nyékládházáról két nagyon fontos dokumentum. Egyik az 1952/53-ban Hortobágyra kitelepítettek állománykönyve, a másik pedig a kitelepítettek családtagjainak nyilvántartása. A dokumentumok feldolgozás alatt állnak. HOM HTD. 83.2. 1., 83. 2. 2. 10. Komáromy József teljes hagyatéki anyaga a múzeumba került. A hagyaték rendezett, kutatható. HOM HTD. 77. 272. 1-681. 11. Megay G., 1952. 132-134. 12. Megay G., 1954. 60-63., Megay G., 1960. 538-546., 1963. 64-69. 13. Megay G., 1956. 14-21. 14. MegavG., 1963.37-53. 15. Megay G., 1955. 75-77. 16. Megay G., 1960. 186-193. 429