A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

VIGA Gyula: Az észak-magyarországi fuvarosok. Egy sajátos „vállalkozói” forma a hagyományos árucserében

1982. A Barkóság és népe. Miskolc 1982a. Piac és vándorárusítás a Losonc-vidéki magyar kertészfalvak életében. Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére, 377-385. Debrecen 1984. A magyar szekér a Kárpát-medencében. Tanulmányok Szatmár néprajzához, 157-168. Debrecen 1984a. Kulturális határok és kontaktzónák Észak-Magyarországon. Kunt E.-Szabadfalvi JViga Gy. (szerk.): Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon, 61-73. Miskolc 1985. Régi bányászélet Gömörben. Ethn. XCVI. 297-323. PállL, 1986. A Taktaköz néprajzi képe az 1772-es úrbéri összeírások alapján. HOM Közi. 24. 103-108. Pálmány B., 1985. Adatok a kézművesipari termékek és termények árucseréje történetéhez Nógrád vármegyében a török hódoltság végén és az újratelepítés korszakában (1593-1731). V. Kézműves-ipartörténeti Szimpózium anyaga, 153-188. Veszprém Praslicková, M. 1979. Brdárstvo a vostinárstvo v západnom Gemeri. Rimavska Sobota Rácz S., 1983. A makói hagyma útja Gömörbe és Gömörben. Honismeret 4. szám 30. Sárközi Z., 1980. A Vasgyár és a szénbányászat tájátalakító hatása és a település fejlődése. Berend T. I. (szerk.): Az Ózdi Kohászali Üzemek története, 88-89. Ózd Schafarzik F., 1904. A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest Selmeczi Kovács A., 1984. Kézimalmok Kelet-Magyarországon. Tanulmányok Szatmár néprajzához, 217-233. Debrecen Soós I., 1955. Heves megye benépesülése a török hódoltság után. Eger Sükösd J.-né 1984. A piac és az állatvásárok forgalma Kecskeméten a 18-19. század fordulóján. Történeti Statisztikai Tanulmányok 5. 93-113. Szabó I., 1934. A tokaji rév és Debrecen. Debreceni Képes Kalendárium 89-97. 1969. A középkori magyar falu. Budapest Szabó M., 1971. A bodrogközi szekér. Abaúj és Zemplén népéletéből, 194-199. Sátoraljaújhely Szakáll S.-Viga Gy., 1984. A Bükkalja kőbányászatához és kőfaragásához I. Bogács. Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből II. 93-122. Miskolc Szalay E.-Ujváry Z., 1982. Két fazekas falu Gömörben. Debrecen Szikom A., 1977. „Háztáji" kaolinbányák Monokon. HOM Közi. 16. 56-58. Sztudinka F., 1901. A magyar vaskereskedés múltja és jelene 1820-1900. Magyar Vaskereskedő, június 23., június 30., július 7. 1911. Százöt év a magyar vaskereskedelem és vasipar történetéből. Magyar Ipartörténet, 105-114. Trejbál, J. 1973. Susárny ovoce na Slovensku I. Zbornik Slovenského Narodneho Múzea. Etnográfia 14. 107-178. Martin U:, 1864. Rozsnyó. Vasárnap Újság, 252-254. Udvari I., 1988. Adatok Hegyalja és a zempléni szlovák, valamint ruszin falvak kapcsolatainak történe-