A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

VIGA Gyula: Az észak-magyarországi fuvarosok. Egy sajátos „vállalkozói” forma a hagyományos árucserében

Nagy volumenű szekerezés folyt a különféle gyümölcsökkel. Mivel a gyümölcskereskedelemnek korábban terjedelmes tanulmányt szenteltem,

100 itt csak utalok rá, hogy az I. világháborúig a gyümölcsök az élelmiszerek azon kivételes csoportját alkották, amelyek az ország peremterületeiről kerültek a kereskedelem révén az Alföldre. Elsősorban Gömör megye - különösen a Murány és a Csetnek völgye - rendelkezett nagy hagyományokkal a gyümölcskereskedelemben,

101 ahonnan a termést a Garam-völgybe, a Szepességbe és - szekereken - a Magyar Alföldre szállították.

102 A gyümölcs- és aszalványkereskedelem fontos központjai voltak a 16-17. században Nagyszombat és Trencsén is: sokfelől jártak ide vásárolni, de fuvarozták is innen a gyümölcsöt Lengyelországba, az Alföldre, sőt, Horvátországba is.

103 Kassa vásári szabályzata 1731-ben külön intézkedik a gyümölcsös szekerek vámjáról: gyümölcsös teher szekerektől, gesztenyés szekértől és dinnyés szekértől egyaránt 12 dénár vámpénzt szednek.

104 A gyümölcs nagyobb távolságra való szállításához a szekerezés játszott meghatározó szerepet. Úgy tűnik, hogy a kiemelkedő gyümölcstermesztő tájakat is „specializálódott" fuvarosréteg szolgálta ki. Jól megfigyelhető ez a történeti Gömör esetében: a Rima-, Balog-, Murány-, Sajó- és Csetnek-völgy gyümölcsét a híres gömöri furmanok szállították le az Alföld irányába.

105 Ezek a fuvarosok persze nemcsak ennek az áruféleségnek a fuvarozására szakosodtak, hanem bizonyára arról van szó, hogy az év egy részében ez (is) munkát jelentett számukra. Hasonló figyelhető meg a Bükk-vídék fuvarosainál, akik - a mész, fa, faszén és egyebek mellett - a gyümölccsel, főleg szilvával végig házalták a Jászság, Kunság, Hajdúság településeit, a legelők pásztorait, a puszták cselédjeit.

106 Tovább sorolhatnánk az egyes élelmiszer-féleségeket, amelyeket - több-kevesebb rendszerességgel - fuvarosok szállítottak olykor nagy távolságra, úgy, hogy gyakran maguk is kereskedtek velük. Az Ipoly-völgy burgonya]^, Losonc környékének zöldsége, paradicsoma és hagymája,

101 a makói hagyma, a debreceni és a nyírségi tirpák szalonna,

108 a különféle húsok és húsáruk,

109 tejtermékek, pékáruk stb. egy-egy vidék, egy-egy település, gyakran egy-egy foglalkozási csoport hosszabb-rövidebb ideig piacképes terméke, készítménye, melynek értékesítésére a fuvarosok kisebb-nagyobb csoportjait veszik igénybe, több-kevesebb rendszerességgel. Érdekes példát említ Márkus Mihály, amelyet - éppen a „specializálódás" sajátos volta miatt - érdemes itt felidézni. Az állatokkal való kereskedés során - a vasúti szállítást megelőzően - a jószágot általában lábon hajtották a vásárra, ül. haza, vagy a vágóhidakra. A híres kassaújfalui sertéskupecek által vásárolt állatokat azonban gyakran fuvarosok szállították el a vásárterekről. A varannói vásárban vett disznókat az ottani fuvarosfalvak (Secovca, Sacurov, Vechec, Cemercé) lakói szállították haza. A Nyíregyházán vásárolt sertéseket ott fogadott fuvarosok hozták Bodrogkeresztúrig, ott új fuvarosokat fogadtak. Onnan Abaújszántóxg fuvaroztak, ahonnan már a kassaújfalusi szekeresek szállították hazáig az élő rakományt. ""Ez utóbbi adat már a szállítás, a fuvarozás távolságaira, a „stációkra" is utal. 100. Viga Gy., 1986a. 175-195. 101. GalgócziK., 1855.282-283. 102. Kopálová, D. 1981. 59-80. 103. Trejbál, J. 1973. 110. 104. Kemény L., 1900. 88. 105. Kopálová i. m. 69-70.; Gallo i. m. 67-87. 106. Viga Gy., i. m. (1986a.) 183-184. 107. Paládi-KovácsA., 1984a. 377-381. 108. Rácz S., 1983. 4. sz. 30.; Gunda B., 1940. 280. 109. Márkus M., 1977.384-385. 110. Márkus M., i. m. (Í977) 371-382. 394