A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

FALUSSY József: A „szerencsi” Rákóczi

falvainak irányítása, a tized fölött való rendelkezés, a vár rendkívüli jövedelmeinek kezelése és Heves, Borsod megyék főispánsága. Még különleges bíráskodási hatáskörrel is bírt, a hódoltsági kereskedőkkel folyó perekben.

44 A királyi kegy 1588. augusztus 28-án

45 a főrangúak, a „bárók vagy mágnások" közé emelte Rákóczit. Ez tényleges társadalmi, vagyoni helyzetének elismerését jelentette, de egyben kötelezte is. Megvalósult az évtizedes rendi követelés. Eger élén a király által megerősített magyar főkapitány állt. Bizonyítania kellett, katonai sikerrel bizonyítani. Rákóczi Zsigmond törökellenes harcainak kétségtelenül legnagyobb egyéni sikere a szikszói csatában aratott győzelem 1588. október 8-án. Bár részt vett később a 15 éves háború harcaiban, de már nem önálló sereg vezéreként. Ez a csata nem volt egyéb egy nagyobb formátumú magyar-török összecsapásnál, de a maga korában jelentős sikernek számított. A szikszóiak korábban a török látványos, gyors előretörése idején behódoltak. Évi summájuk 2000 Ft volt, de az 1580-as években már rendszertelenül fizetik az adót. Szinán budai pasa szerint az ő pasasága alatt jelentős adóhátralékuk volt, de csak egyszer adóztak, akkor sem 1000, hanem 600 Ft-ot.

46 Négy éve pedig semmit! így büntetőhadjáratot indított ellenük Kara Ali székesfehérvári bég vezetésével. Nem tizenkétezres sereggel.

47 A két sereg létszáma kb. 2500-2500 lehetett.

48 A török sereg Fülek, Rimaszombat után a Sajó-völgyben nyomult előre Szikszó felé. Tapasztalt vezérei Eger és Szendrő felé biztosító egységeket küldtek (nem elég erőseket, ezeket a magyarok szétszórták). A mezőváros lakosságának nagyrésze időben elmenekült, s a többiek a megerősített templomban védekeztek. Rákóczi a támadásról hírt kapva gyorsan, határozottan intézkedik. Maga kb. 1500 fővel Egerből vonul Szikszó felé. Ehhez a létszámhoz legalább 1000 szabad hajdút kellett azonnal felfogadni, mert a vár őrsége az ezret sem érte el, s azt nem hagyhatta védtelenül. Magához vonta a szendrői őrségből nélkülözhetőket is. Erősítés érkezett Kassáról, Szepesről, Göncről. Üzent Homonnai István Zemplén megyei főispánnak is, aki 339 zsoldossal

49 sietett Szikszóra. A krónika a harcról röviden a következőt írja: Szepsi Laczkó Máté szerint:

50 „1588. Szikszója jővén a törökök 12 ezren, Szent Mihály estin hét órakor éktelenül megvetetének harmadszor a kereszénektől, kik harmadfél ezerén voltának. A had előtt való gondviselők voltának, tekintetes és nagyságos Rákóczi Zsigmond egri kapitány, Homonnai István, fekete fegyveresek, sárgák vörösek és a végbeli vitézek, velők együtt a kassai had is ott volt. A tokaji had, Bornemissza a dobszai hegyről nézte." A magyar had október 8-án délután érkezett, s egyesült Szikszó alatt. Közeledtükre a török felgyújtotta a várost, az erődített templom ostromát abbahagyta és csatarendbe állt. A magyarok elhelyezkedéséről leírással nem rendelkezünk, feltételezzük, hogy a könnyűlovasság a szárnyakon helyezkedett el. A törökökét igen: középen a tüzérség, 4 tábori tarack a janicsárok fedezete alatt, szárnyakon a lovasság, az oldalakat a málhás szekerek védték. Rákóczi azonnal támadott: 44. Ruzsás i. m. 55. 45. AZT, 1905. 156. 46. Csorba Cs., 1980. 87. 47. A 12 000-res létszámot fogadja el: Takács S., SZ. 1869. 104-130. Ákosfy B., Magyar Katonai Sz. le 1938/9. 222-232. AZT, 1905. 155-156. 48. Kb. 3000-3500 katonával számol: Trócsányi Zs., i. m. 63. Csorba Cs., i. m. 87. Pontosan(?): 2559 fő Komáromi A. sz. HTK 1892. 61. 49. Trócsányi Zs., DME uo. 50. Erdélyi Történelmi Adatok (továbbiakban ETA), Szepsi Laczkó Máté Krónikája, III. k. 21-23. AZT, uo. 345