A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

FALUSSY József: A „szerencsi” Rákóczi

erdélyi kormányzói, ül. fejedelmi tevékenységét vizsgálja. Életútja 1604-ig terjedő időszakának, főleg a szerencsi vonatkozásoknak kiegészítésére teszünk most kísérletet. TEVÉKENYSÉGE A KIRÁLYI MAGYARORSZÁGON Rákóczi Zsigmond születésének évszáma 1544, Szilágyi Sándor által

12 elfogadott, közölt dátum, amely még a XX. század elején is'

3 tartja magát elterjedve a magyar történelmi tudatban. Keresztes Kálmán,

14 a Rákócziak geneológiájának részletes feldolgozója kérdőjelezi meg óvatosan az 1544-es születési évszámot, hogy aztán legújabban Trócsányi Zsolt

15 és Nagy László

16 az 1550-es évek közepére valószínűsítse a helyes dátumot. Ha ragaszkodnánk az 1544-es születési évhez, akkor igazi karrierje 42-44 éves korában kezdődne. Rákóczi Zsigmond azonban tetterős egyéniség, így ez nehezen képzelhető el. Mai fogalmaink szerint negyven-egynéhány éves korában elképzelhető lenne e „nagy ugrás", azonban a XVI-XVII. században 45-50 éves ember - ha megérte ezt a kort - már öregnek számított. Valószínűtlen, hogy nőtlen 43 éves koráig, s utána 10 éven belül háromszor házasodjon, s az első kettőből négy gyermeke szülessen. Tehát születési évét, ha pontosan nem is datálhatjuk, de mindenképpen kb. 10 évvel későbbre, az 1550-es évek közepére tehetjük. Legközelebbi ősei néhány észak-magyarországi falu birtokosai, középnemesek. Apja Rákóczi János, e réteg tekintélyesebbjei közé tartozik, hiszen 1551-ben Zemplén vármegye alispánjaként, 1560-ban pedig Csicsva várnagyaként említik.

17 Némi, nem tekintélyes birtokkal rendelkezik, de rákényszerül vagy a központi hatalom vagy valamelyik nagyúr szolgálatára. Ebből a közegből, erről a szintről indul az ifjú Rákóczi. Még török hódoltságbeli nyitott, „mobil" viszonyok közt is egyedülálló pályát fut be. Köznemes lovastiszt „egy szál karddal ..." vitézi hírt, gazdagságot és fejedelmi trónt (!) szerez. Ifjúkoráról alig tudunk valamit. Ami bizonyítható, Perényi Gábor sárospataki udvarában nevelkedik (apród). Az ő oldalán indul Rákóczi katonai pályáj ának kezdete, az 1570-es évek elején. Hogy 1563-ban részt vesz-e Miksa pozsonyi koronázásán, 1565ben pedig a János Zsigmond elleni hadakozásban csak Szilágyi Sándor szerint „valószínű". Ugyanő állítja, hogy amint a férfikorba lépett, Szendrő várának kapitánya lett. Ez így nem fogadható el,

18 azonban megfoghatóvá a pálya csak a szendrői végvári szolgálat alatt válik. Szendrő a végvári védelmi vonal fontos láncszeme az 1570-es években. Erre az időszakra a török előrenyomulás északon a Fülek, Rima-völgye vonalat éri el. Eger ebbe ékelődik be, és Szendrőn keresztül tartja az összeköttetést Kassával. 1566-ban Schwendi Lázár foglalja el Bebek Györgytől és német őrséggel látja el. A vár fenntartására 13 borsodi és 11 gömöri falu szolgál,

19 ez azonban nem elegendő Szendrő megerősítéséhez. Az 1570-es időszakban a magyar országgyűlések visszatérő témája ez. 1575-ben sövénypalánkkal látják el, 1588-ban az országgyűlési vizsgálóbizottság szerint a palánk pusztulófélben van.

20 12. Szilágyi i. m. 1868. 4. 13. AZT, 1905. 155. (Adalékok Zemplén vármegye történetéhez.) 14. lm. Turul, 1928. 58. 16. Nagy i. m. 94. 18. DME im. 58. 19. Borovszky i. m. 6-7. 20. Takács S., 1915. II. k. 26., 83. 342