A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

FALUSSY József: A „szerencsi” Rákóczi

A „SZERENCSI" RÁKÓCZI FALUSSY JÓZSEF Ha Rákócziak, akkor leginkább II. Rákóczi Ferenc, a „Nagyságos Fejedelem" (Mányoki Ádám festménye alapján), ritkábban a „bibliás őrálló" I. Rákóczi György, esetleg a „szerencsétlen lengyelországi hadjárat"-ot vezénylő és Erdély bukását előidéző II. Rákóczi György, ill. fia I. Ferenc (mint II. Rákóczi Ferenc apja, Zrínyi Ilona férje) jut eszünkbe. Életútjuk meghatározó állomásai: Munkács - a magyar függetlenségi küzdelmek utolsó bástyája - és Sárospatak a „Rákócziak városa". A dinasztiaalapító személye legtöbbször háttérben marad. S alig említtetik kedvelt tartózkodási helye, Szerencs. Pedig: „A Rákóczi-ház gazdasági és társadalmi tekintélyének megalapozója vitathatatlanul az öreg Rákóczi Zsigmond volt."

1 Birtokszerző tevékenységében is fontos állomást jelentett a szerencsi uradalom kialakulása. XVI-XVII. századi magyar történelem nem szűkölködött rendkívüli egyéniségekben, hatalmas ívű karrierekben. Nagynevű családok haltak ki és újak emelkedtek fel tüneményes gyorsasággal. A csúcs közelébe azonban csak az Eszterházyak és a Rákócziak jutottak. Az utóbbiak inkább: fejedelemséget szereztek, dinasztiát alapítottak.

2 Történettudományunk a legutóbbi ideig nem foglalkozott túlzottan Rákóczi Zsigmond személyével, tevékenységével. Máig is „alapmű" Szilágyi Sándor könyve: A Rákócziak kora Erdélyben.

3 Ez tartalmazza az első Rákóczi fejedelem életrajzát is. Viszonylag csekély adatbázissal, és legendák eléggé kritikátlan átvételével. Évtizedek múlva Báthory Gáborról

4 írva, ill. az Erdélyi Országgyűlési Emlékek V. kötetének bevezetőjében

5 már nagyobb adatmennyiségre támaszkodva árnyaltabb képet fest róla. A századfordulón fejedelemségről való lemondásának körülményei kerültek előtérbe Komáromy András

6 közleményeiben. Részeredmények keletkeztek születésének idejével,

7 szendrői,

8 egri,

9 szerencsi

10 működésével kapcsolatban. Hosszú szünet után íródott meg egy Rákóczi Zsigmond-életrajz, Trócsányi Zsolt

u tollából, ez is inkább rövid 1. NagyL., 1984.32. 2. Mind Rákóczi Zsigmond, mind Eszterházy Miklós felemelkedése a Mágochy családdal kapcsolatos. Az előbb M. András özvegyét Alaghy Juditot, az utóbbi M. Ferenc (Rákóczi gyámfia) özvegyét vette nőül, s jutottak hatalmas birtokhoz, vagyonhoz. 3. Szilágyi S., 1868. 4. Szilágyi S., 1882. 5. Szilágyi S., 1875-1898. (továbbiakban EOE) V. Bevezetés. 6. HTK 1891. 226-242., 358-374.; HTK 1893. 72-91. (Komáromi A.) 7. Turul, 1928. 43-64., 87-106. (Keresztes K.) 8. BorovszkyS., 1908. 9. Pataki V., 1934., Ruzsás L., 1939., SzederkényiN., 1890. 10. Barna J., (szerk.) 1931. 11. Trócsányi Zs., 1979. (továbbiakban DME) 57-110. 341