A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

JOÓ Tibor: Árpád-kori emlékek Regensburgban és Passauban

6. kép. Gizella és Heilka síremléke 7. kép. Gizella síremlékének gótikus fedlapja a passaui Parz-kápolnában Tíz évvel Arnulf halála után Nagy Ottó császár - akkor még német király - kinevezte

9 öccsét, I. Henriket (aki már 937 óta Arnulf leányának, Juditnak volt a férje) bajor herceggé,

10 de még 954-ben is harcolni kellett Regensburg birtoklásáért, ahonnan korábban még Juditot is elűzték gyermekeivel együtt. 955-ben Nagy Ottó és Henrik herceg előtt megnyitotta már a város a kapuit, de az elismert I. Henrik 955. november l-jén meghalt. Még a halála előtt következett be az, hogy az Augsburg közelében, a Lech folyó mezején legyőzött magyar sereg vezéreit - Léi, Bulcsú és Sur vezéreket 1. Ottó Regensburgban felakasztatta. 950 körül már elkezdte I. Henrik azt az építkezést, melynek során a 700 körül épült késő meroving püspöki templomot (melyet a 800-as években a Damenstift csarnoktemplomává növeltek) tovább növelték, s háromszentélyes, keleti kereszthajós, nagyobb méretű bazilikává alakítottak. Judit- aki férje halála után, 955től 967-ig Bajorország és Karintia hercegségét irányította, s fiának a 16 éves kor elérése után adta át a hatalom gyakorlását - folytatta a Niedermünsteri bazilika építtetését. 970-ben ő is felvette a fátylat, s mint az apácakolostor apátnője közvetlenül részt vett annak továbbfejlesztésében, gazdagításában. (I. Henrik a jelenlegi templom alatt, az Ottó-kori templom padozatában, a főoltárhoz vezető lépcső előtt nyugszik, s ugyanoda lett eltemetve Judit is, sőt később: burgundi Gizella - a Civakodó Henrik felesége, 9. Nagy Ottó - Henrik nevű öccsét - 947 körül nevezte ki bajor herceggé. 10. ReiserR., 1977. 26. 327