A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

JOÓ Tibor: Árpád-kori emlékek Regensburgban és Passauban

3. kép. Gizella és István eljegyzése (Regensburg, Alté Kapelle) millenniumát, azonban még 1978-ban is „a 975 táján született István"-ról írnak egyes szakírók.

2/a Tizedik századi írott forrásaink nincsenek, számos szöveg későbbi átiratokban maradt fenn, az ezredforduló után készült magyar okleveles anyag túlnyomó része főleg a török időkben - sajnos megsemmisült. Szent István korából egyetlen kódexünk sem maradt fenn, a legrégebbi magyar krónikák pedig még későbbiek, mint az ismert első kódexeink, sőt az első (un.: ős-) krónikánk is elveszett. Szent Istvánról az államszervezésben, a független királyság létrehozatalában, a központosító harcokban, a térítésben és egyházszervezésben, a jogi írásbeliség bevezetésében, s a korszerűbb törvénykezés kialakításában, hadvezetése mindenkori eredményességében, a keresztény királyeszme megtestesítésében, a bekövetkezett társadalmi, életforma-változások maradandóvá tételében stb. végzett tevékenysége alapján, s közel 41 éves uralkodása nyomán (az előbb említett külső okok ellenére is!) számos adat, értékelés, méltatás, következtetés és feltételezés maradt fenn; művével, életművének hatásaival és következményeivel a halála óta is sokat foglalkoztak, s halálának közelgő 950. évfordulójára ez még fokozottabban várható. Még a 10. század végéről, a 11. század első feléből rendelkezésre álló adatokhoz képest is (s a Szent István házasságának jelentőségét figyelmen kívül hagyóan), igen kevés szó esett viszont Gizella magyar királynéról, aki 42 éven át volt István felesége, öt gyermekének szülőanyja, a kereszténység elterjesztésében és megszilárdításában, az új életforma megalapozásában, a beilleszkedés lehetővé tételében közvetlen és közve2a BakayK., 1978. 56., 231. 324