A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

KUNT Ernő: Vizuális kultúra és vizuális művészetek (Vizuális antropológiai jegyzetek 1.)

egyén helyzetére, az uralkodó világképre, ideológiákra, valamint a térbeli (földrajzi) és az időbeli (történelmi) meghatározókra. 3.5. Nemcsak a vizuális nyelv egységes, de viszonylagosan homogén rendszerbe szerveződnek a paraszti vizuális kultúrát reprezentáló tárgyak, jelenségek is. így a keletkező új, általában harmonikusan, vagy tolerálható módon illeszkedik a már meglevők közé. 3.6. A paraszti használati tárgyak „szépség"-ükkel nyűgözik le a szemlélőt, esztétikai meghatározóikat azonban közvetlenül mégis meglehetősen kevesen vizsgálták. Úgy tűnik fel, hogy az esztétikai hatást a következő bennfoglalt immanens, minőségek szerves kapcsolódásmódja adja: anyag, ill. anyagszerűség, funkcionalitás, szerkezet, jelképiség. Korunk vizuális kultúrája számára az első fontosságát Henry Moore,

9 a másodikét Le Corbusier,

10 a harmadikét Alvaar Alto, hangsúlyozta," s a negyediket a szemiotika értelmezi. 3.7. Az ábrázolásmód elvonatkoztatottsága, a természetes és mesterséges környezet humanizálásának módja a világkép egységes rendszerével függ össze, s igyekszik azonos elvonatkoztatottsági szintre emelni minden jelet. A jel képzése nem az egyén feladata, nincs is alkalma ezzel szembekerülni. A kultúra hagyományos mintákat kínál, s egyben meghatározza, hogyan lássanak, s hogyan ábrázoljanak tagjai. 3.8. Az ábrázolás „témái" általában korlátozott számúak, kultúrspecifikusan szűkítettek, mögöttük azonban többnyire felismerhető az igazi téma: a kultúrát alapvetően meghatározó társadalmi parancsok, ismeretek. Nem a világot, hanem a világképet ábrázolják. 3.9. Az ábrázolásmód és a tartalom harmóniája a jó memorizálhatóságot, hatékony bevésődést szolgálja, s így a vizualitás terén természetszerűleg kedvez a dekorativitásnak: azaz hatékony vizuális nyelvet használ. 3.10. A paraszti vizuális kultúra jellegzetesen közösségi hatékonyságú. Ha egyes tagjai kiszakadnak belőle, akulturalizálódnak, akkor egyéni esztétikai igényük, aktivitásuk bizonytalanná válik s általában leromlik. 3.11. A paraszti vizuális kultúra határterületeiként a gyermeki vizualitást, az ún. naiv művészeteket, s az elmebetegek ösztönös látványi kultúráját nevezhetjük meg, s a grafittiket, tetoválásokat. 4. A rendszerszerű kutatás ezen megállapításainak ellenőrzése, kifejtése hozzájárulhat egy hatékonyabb, rugalmasabb, funkcionálisabb és igényesebb vizuális nyelv kialakításához. Többé-kevésbé hasonló igénnyel, s hasonló eredményekkel vizsgálta, szembesítette pl. a Bauhaus a hagyományos vizuális kultúrákat s a korszerű követelményeket.

12 A fenti konklúuziókkal rokon szemléletet kívánt az oktatási, majd annak eredményeként a társadalmi-kreatív gyakorlatban megvalósítani. Ugyancsak itt hivatkozhatunk Noriaki Kurkawa-re,

13 aki elméleti írásaiban pl. a 3.6. pontban leírtakkal azonos eredményre jutott, amikor részben a korunk építészete előtt álló kihívásokat, s annak sikeres megválaszolásait, részben pedig a japán hagyományos építészet meghatározóit 9. Moore, H., 1959. 10. Le Corbusier, 1981. 17-27. 11. Ruusuvuori, A., 1978. 12. Mezei O., 1975. 13. Vámossy F., 1974. 19. 282